Elbukott az adósság elleni harc?

Még életbe sem lépett, máris 2016-ig tolja ki a kormány az Alaptörvény adósságszabályát, így ebben a ciklusban nem szükséges csökkenő államadósságot felmutatni – olvasható ki a Parlament oldalára vasárnap felkerült, Magyarország pénzügyi stabilitásáról című törvényjavaslatból.

A Portfolio.hu szerint a lépés alapvetően arra reakció, hogy a rossz gazdasági körülmények mellett a GDP-arányos államadósság csökkentése már jövőre sem vehető teljesen biztosra. Az alapvetően rossz adósságszabály időben való kitolása azonban még így sem igazán érthető megoldás. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy miközben a kormány kivonja magát az adósságcsökkentő előírások alól, addig a következő ciklusokra sosem látott szigorúságot ír elő.

A jövőre életbe lépő Alaptörvényben ez szerepel: "Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja (...) a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne. "

Ezzel a szabállyal a legfőbb gond, hogy gyengülő gazdasági teljesítmény esetén egyre nagyobb költségvetési szigorral teljesíthető, vagyis a válság alatt lenne szükség további megszorításokra. Az pedig külön szerencsétlen, hogy ezzel a helyzettel a növekedési problémák miatt gyakorlatilag azonnal szembe is kell nézni.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat – aminek csütörtökön kezdődik az általános vitája – ezt a kiigazítási igényt hivatott elhárítani a hatályba léptető, illetve átmeneti rendelkezéseivel. Ahogy az indoklásban is szerepel: „A törvény hatálybalépésének időpontja az Alaptörvény hatálybalépéséhez igazodik három kivétellel. A személyi jövedelemadó és a társasági adó egységes adókulcsa, valamint az adósságcsökkentési szabály csak egy átmeneti időszakot követően később lép hatályba. Az átmeneti szabály szerint az adósságcsökkentési szabály először a 2016. évre vonatkozó költségvetés készítésénél kerülne alkalmazásra. Az átmenti időszak alatt a hatályos 2011 tavaszi konvergencia programban a Kormány által rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a költségvetést az adósságráta csökkenésének biztosítása érdekében”.

Ez alapján a lap szerint egyrészt látható, hogy a kormány nem akar nagyobb költségvetési hiányt elérni, vagyis nem a lazítás a célja (ezt viszont elég nehéz lesz majd elmagyaráznia). A valódi cél egyszerűen az lehet, hogy elkerülje a további kiigazítási igényt, amit esetleg a romló gazdasági helyzet miatt az adósságszabály előírna neki.

Ebből viszont az következik, hogy az indoklás utolsó szavai (hogy mindezt az adósságráta csökkenése érdekében tenné) nem állják meg a helyüket. Jelenleg éppen hogy úgy néz ki, hogy ez a szabály megteremti a lehetőséget arra, hogy a kormánynak „csak” a konvergenciaprogram hiánypályájához kelljen ragaszkodnia, függetlenül attól, hogy a rugalmatlan adósságszabálya esetleg még nagyobb megszorítási feladatot róna rá. Így akár az államadósság növekedése is lehetővé válhat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!