Az Alkotmánybíróság kukába dobja a nyugdíjügyet

Január elsején a kukába kerül a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítását támadó összes alkotmánybírósági beadvány. Az újévkor életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény miatt minden folyamatban lévő, le nem zárt ügyet törölni kell. A kisöpört ügyeket az Ab csak új beadványok alapján veheti vissza a napirendjére, ebben az esetben azonban az eljárás is a nulláról indul majd.

Magánszemélyként lehet a nyugdíjpénzári ügyeket tovább vinni – mondta az Indexnek Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Az új szabályok szerint egyéni érdekekre hivatkozva lehet csak ügyeket indítani, a beadványokban pedig az egyetlen lehetséges hivatkozási alap az emberi méltóság megsértése, a diszkrimináció lehet.

Az új szabályozás szerint, aki személyesen nem sértettje egy jogszabálynak, az nem fordulhat az Ab-hoz. A nyugdíjügyben ezt azt jelenti: csak a pénztártagok fordulhatnak beadványaikkal a testülethez. A Stabilitás sem készít szövetségként már új beadványt, azonban magánszemélyként továbviszik az ügyet – árulta el Bába. Erre az év elejétől számítva 90 napjuk lesz az érintetteknek, a korábban az Ab napirendjén szereplő ügyek megismételt benyújtására ennyi időt hagy az új szabályozás.

Az Alkotmánybíróságra ugyan több másik út is vezet, az egyik például az alapvető jogok biztosán, Szabó Mátén keresztül. A kasszatagok nála is kérhetik a beadvány elkészítését, Bába azonban úgy fogalmazott, jobbnak látták a beadvány közvetlen benyújtását, az ombudsmannal nem is egyeztettek az ügyben.

Az új beadvány egyébként ugyanarra a jogi érvelésre épül majd, amire az eredeti, csak a változó jogszabályok és az új alaptörvény miatt a hivatkozások változnak. Bába szerint ettől még az Ab döntése általános érvényű lesz, az ítélete „generális szabályként fog érvényesülni”.

Kifogások százai 

A nyugdíjállamosítást lényegében a törvény megalkotása után közvetlenül, tavaly év végén és idén év elején számos alkotmánybírósági beadvány támadta meg (pdf).

Akkor még úgy tűnt, ha az AB a leggyorsabb önmagát veti be, akkor február közepére-végére lehet meg az ítélet nyugdíjügyben, de pár héttel később többen már a márciust emlegették

Ehhez képest az AB április elejéig még arról sem tudott döntetni, hogy a tavalyi hatáskör szűkítés hagyott-e akkora mozgásteret a testületnek, hogy az emberi méltóság védelmére hivatkozva a decemberi nyugdíjjogszabály legalább néhány paragrafusát kihúzza.

Az alaposabb vizsgálat pontosan emiatt késett: először ugyanis arról kellett döntenie a testületnek, hogy az ügy egyáltalán vizsgálható-e.Július közepére kiderült, hogy igen, a határozattervezet akkorra el is készült, de az AB szabadságra ment, a  végleges döntés lehetősége ezzel legkorábban augusztus végére tolódott.

Már az év elején, az első beadványok megfogalmazásakor azt valószínűsítették a szakértők: bár arra nincs esély, hogy az egész törvény a kukába kerüljön, az AB várhatóan törölni fogja több fajsúlyos pontját az emberi méltóság védelmére hivatkozva. A magánpénztári tagok hátrányos megkülönböztetése – ami az állami rendszerbe átlépés egyik fő ösztönzője volt – az egyik ilyen kardinális pontnak számított.