Bottal se nyúljon Brüsszel az adóhoz

Az Európai Tanács múlt csütörtök-pénteki ülésén döntöttek arról, hogy márciusra az EU tagállamai minden eddiginél szigorúbb szerződést kötnek a tagállami költségvetések ellenőrzéséről. A 17 eurót használó ország egyértelműen elkötelezte magát a terv mellett, Nagy-Britannia pedig határozottan ellenezte. A brit vétó miatt várhatóan nem EU-s szerződésben rögzítik a megállapodást, hanem egy kormányközi egyezmény születik majd. A terv jelentősen szűkítené a tagállamok mozgásterét.

Kilenc eurót nem használó ország gondolkodási időt kért, hogy csatlakoznak-e. Köztük van Magyarország és Csehország is. A két ország miniszterelnöke csütörtöki, budapesti tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy meg kell várni a szerződés pontos tartalmát, mielőtt elköteleznék magukat mellette.

Románia teljesen más megközelítést választott. Traian Basescu román elnök szerdán bejelentette, hogy mindenképpen csatlakozni akarnak a szerződéshez. Részben azért, mert így már annak előkészítésébe is beleszólhatnak.

Az Index kérdésére, hogy a románok így nem kerülnek-e előnyesebb helyzetbe mint a vonakodók,  Petr Necas azt mondta, hogy a szerződésről szóló tárgyalásokon a biztos elköteleződés nélkül is részt lehet venni. Szerinte annyi bizonytalanság van még a szerződés körül, hogy nem lehet most még dönteni. Például nem világos, hogy az új kötelezettségek az eurót nem használókra azonnal, vagy az ERM II-be lépve (ez az euró bevezetése előtti állapot), vagy csak a közös pénz bevezetésétől vonatkozna.

Orbán Viktor egyetértett ezzel az érveléssel. Szerinte a szerződés meghatározhatja Közép-Európa következő 20-30 évét, és ezért nagyon megfontolt, nagyon alapos mérlegelésre van szükség. „Most a magyar pálinka tüzessége helyett a cseh sör hidegére van szükségünk” – fogalmazott. „Semmilyen nyomást, sürgetést nem akceptálunk” – üzente a szerződést leginkább erőltetőknek, vagyis elsősorban Németországnak és Franciaországnak.

Mindkét miniszterelnök megígérte, hogy nem gördítenek akadályt, hogy az eurózóna tagállamai egymás között szorosabb együttműködésről kössenek megállapodást. (Korábban a magyar álláspont az volt, hogy az EU-s tagállamok közti különbségek ne erősödjenek, vagyis olyan szerződés legyen, amiben mind a 27 ország részt vesz.)

A csehek és a magyarok is azt akarják, hogy versenyképességüknek ne legyen akadálya a szerződés. Vagyis az adóik mértékéről maguk dönthessenek. A múlt héten elfogadott tanácsi nyilatkozat ugyan nem tért ki az adópolitikák összehangolására, de Németország például egyértelműen azt akarja, hogy legyen közös adópolitika is. A cseh miniszterelnök szerint erre sem direkt, sem indirekt nem utalhat majd a szerződés, illetve ha utal, akkor nem írják alá. Orbán Viktor is kulcskérdésnek nevezte az adópolitika ügyét a csatlakozás eldöntéséhez.

A két politikus egyeztetett energetikai ügyekben is, Orbán üdvözölte a CEZ csoport szerepvállalását a Mol-ban, illetve további beruházásokra bíztatta a cseh energetikai céget. Megállapodtak katonai együttműködésekben is, magyar Gripen- és helikopterpilóták kiképzésében vehetnek részt a csehek.

Orbán Viktor hosszan méltatta a cseh gazdaság sikereit. Megjegyezte, hogy a csehek számára komoly előnyt jelent, hogy nekik az elmúlt húsz évben már nem kellett a rendszerváltás előtti idők örökségével birkózniuk.