Nő a homály a devizatartalék körül

A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta az Index kedden megjelent állítását, miszerint a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét a kormány gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel.

A gazdasági tárca közleményében megjegyezte: Magyarország csak olyan eszközöket alkalmaz, amelyeket az EKB, az amerikai Fed és a Bank of England is. Az NGM közleményében megismételte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavait, miszerint „a devizatartalék ilyen felhasználása szigorúan tilos. A magyar devizatartalék nagy kincs, óvni kell, abból nem lehet forrásokat a gazdasági növekedést támogató programokra felhasználni."

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, nem igaz, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékait az Európai Unió és Magyarország hatályos jogi szabályozásával ellentétes módon használná fel, úgy vélték, „a piaci pletykát kifejtő sajtóinformációk hemzsegnek a tárgybeli tévedésektől és hibás összefüggésektől, szakmai, makro-pénzügyi megalapozottságuk teljes mértékben megkérdőjelezhető".

Az Index.hu kedden azt írta, hogy többek közt a megyei önkormányzatok 180 milliárd forintos átvállalt adósságának kifizetésére is felhasználná a kormány a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét, ennek lehetőségét pedig az új jegybanktörvény teremtheti meg.

Az NGM közleménye kijelenti: a januárban hatályba lépő új jegybanktörvény megerősíti a jegybanki függetlenséget. "Az Index cikkében jelzett több uniós kötelezettségnek (jegybank befolyásolásának tilalma, monetáris finanszírozás tilalma) az új jegybanktörvény – az EKB észrevételeit is figyelembe véve – egyértelműen megfelel" - állították ugyanitt.

Mint ismert, a jegybank még a módosításokkal elfogadott törvényt is keményen kritizálta, közölték: veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit az új jegybanktörvény, az új jogszabályok együttese megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét, amely — ahogy arra nemzetközi szervezetek, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank többször és hangsúlyosan felhívták a jogalkotó figyelmét —, ellentétes a Magyarország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel, az Európai Unió alapdokumentumával.

A minisztérium az Index keddi cikkére adott válaszában idézte Matolcsy  György korábbi szavait, miszerint arra kéri az MNB elnökét, hogy a növekedés támogatása érdekében a jegybank indítsa újra jelzálogkötvény-programját, egyúttal indítson vállalati kötvényvásárlási programot.

Érdeklődés hiányában szűnt meg

A jegybank kérdésünkre közölte, „az MNB továbbra is figyelemmel kíséri a forint jelzáloghitelezés és a hazai jelzáloglevél-piac fejlődését, valamint továbbra is fontosnak tartja a hosszú távú megtakarítások és a hazai hitelintézetek hosszú forintforrás-bevonásának támogatását. Amennyiben a forint alapú hitelezés növekedésnek indul, és a bankok motiváltak lesznek abban, hogy ez a növekedés mérlegük lejárati összhangjának javulása mellett valósuljon meg, az MNB megfontolja egy új jelzáloglevél-vásárlási program felállításának lehetőségét"

A jegybank esetleges vállalati kötvényvásárlásaival kapcsolatban azonban tényként megállapítható, hogy Magyarországon a vállalati forint kötvénypiac mérete 80 milliárd forintra tehető, vagyis nem éri el a GDP 0,3 százalékát. Ezen a GDP mértéhez képest szinte jelentéktelen piacon keresztül érdemi hatást a gazdaság helyzetére másodpiaci vásárlásokkal elérni nem lehet. Ezen túlmenően vállalati értékpapírok vásárlásával a jegybank hitelkockázatot vállalna, ami a kötvények esetleges nem törlesztése esetén költségvetési kiadásokat jelenthetne.

Simor András jegybankelnök december közepén a kamatdöntés után úgy fogalmazott, „alapvetően a jegybank likviditási oldalról sok mindent nem tud hozzátenni, ennek ellenére a jegybank, ahogy azt többször kifejtette, jelzáloglevél-vásárlási programját kész újraindítani akkor, ha a bankrendszer részéről erre komoly igény felmerül. Mi ezt a programot egy évig fenntartottuk, és gyakorlatilag alig vette valaki igénybe, tehát nem volt érdemes tovább fenntartani."

Ez nálunk nem működik

Simor elmondta: vállalatikötvény-vásárlással nem lehet hitelezést élénkíteni Magyarországon, mert összesen 80 milliárd forintnyi vállalati kötvény került kibocsátásra eddig Magyarországon. Ez a GDP-nek egy olyan elenyésző része, hogy ezzel nem lehet mit kezdeni. „Azok az eszközök, amiket a kormányzat által előszeretettel emlegetett angolszász jegybankok alkalmaznak, azok Magyarországon azért nem alkalmazhatók, mert az angolszász országokban meglévő egyes értékpapírpiaci szegmensek nálunk gyakorlatilag nem is léteznek, ezért ezeket az eszközöket nem tudjuk bevetni" - fogalmazott.