Tavaly egész évben 20 300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák. A végelszámolások hatalmas ütemben növekedtek, mára ez döntően a fizetésképtelenségi eljárások előrejelzőjévé vált.
„A válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar KKV-szektort, így egymás után három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok. A magas értékek mellett sajnos a tendencia sem kedvező, hiszen az utolsó három negyedéven belül stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót nem vetít előre 2012-re” – mondta Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója a cég jelentésében.
Jellemző adat, hogy míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5388 céggel szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi érték is csak 4653 volt.
2011 kiugró értéket hozott a végelszámolások tekintetében is, miután az egy évvel korábbi 13 685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22 958 végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok. Tavaly már a régebben nem is igazán ismert kényszer-végelszámolás is meghatározó tényezővé lépett elő, ugyanis az eljárások 74 százalékát már nem maguk a tulajdonosok kezdeményezték.
Előző évben az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány is. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, a korábbi 3,4 százalékhoz képest. A legrosszabb helyzetben az épület- és egyéb építménykivitelezés ágazatok volta, az ezen a területen működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be.
Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás, míg a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, a ruházati termékek gyártása pedig 6,66 százalékkal rendelkezett.
Régiónként vizsgálva az ország gazdasági helyzetét látható, hogy a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek, átlag alatti – 3,7, illetve 3,1 százalékos – csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztráltak.