Negyvenezerrel több magyar dolgozik

Tavaly szeptember-novemberben 3 869 900 embernek volt munkája, közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat 42 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit, nagyjából hatezerrel az előző havi adatközlésben szereplő értéket.

A munkanélküliek száma az egy évvel korábbival lényegében megegyezett, 460 ezer fő volt, ami 10,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. Az állástalanok száma néhány százzal haladta meg az egy évvel korábbit, arányuk kis mértékben csökkent az elmúlt félév 10,7-10,8 százalékos szintjéről.

Mint látszik, a foglalkoztatottak létszámának növekedése a most nyilvánosságra hozott időszakban kis mértékben csökkent, így ismét nőtt az elmaradás az egymilliómunkahely-számlálóban. Ez a trendvonal azt hivatott megmutatni, hogyan kellene bővülnie a magyarországi foglalkoztatásnak, hogy a kormány által tíz évre ígért egymillió munkahely időarányosan teljesüljön.

Értelemszerűen százezerrel kellene több munkahelynek lennie, mint egy évvel korábban, ennél azonban most már tizenkettedik hónapja kisebb mértékű a növekedés. Az elmaradás ugyanakkor a korábbi 100-120 ezer főnek nagyjából a felére csökkent – jórészt a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően –, és most már ötödik hónapja 50-60 ezres mínuszban van a mutató.

A KSH jelentése szerint a 15–64 évesek 63,5 százaléka, azaz 4 millió 295 ezer fő jelent meg foglalkoztatottként, vagy munkanélküliként a munkaerőpiacon. A férfiak 69,6 százalékos aktivitási aránya 0,8 százalékponttal, a nők 57,6 százalékos aránya 0,4 százalékponttal volt magasabb 2010. szeptember–novemberhez viszonyítva.

A foglalkoztatottak közül a 15–64 évesek száma átlagosan 3 millió 835 ezer fő volt, 38 ezerrel több az egy évvel ezelőttinél. Az erre a korcsoportra számított 56,7 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,6 százalékponttal haladta meg.

A 15–64 éves férfi népességből 2 millió 69 ezren voltak foglalkoztatottak, 32 ezerrel többen, mint 2010 azonos időszakában, ezzel foglalkoztatási arányuk 1 százalékponttal, 62,2 százalékra emelkedett. A nőket a vizsgált időszakban 1 millió 766 ezer fős, 51,4 százalékos foglalkoztatottság jellemezte, ami 0,3 százalékponttal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket.

A 15–74 éves munkanélküliek száma 460 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 10,6 százalék volt. Mindkét adat lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A férfiak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 10,5 százalékra csökkent, miközben a nőké 0,3 százalékponttal, 10,8 százalékra emelkedett az elmúlt egy évben.

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint nem volt meglepőek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön publikált 2011. szeptember-novemberi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatói. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai terület kutatásvezetője elmondta: az adatokból az látszik, hogy a rossz kezdet után 2011 második felében javult a foglalkoztatási helyzet, így összességében - becslése szerint - 2011-ben az előző évi szinten marad a foglalkoztatottság.  A GKI kutatásvezetője kiemelte: a munkanélküliség alakulásában is az látszik, hogy a kedvezőtlen év eleji helyzet után javulás következett be a második negyedévben, de utána már nem volt olyan dinamikus a változás, mint az első és a második negyedév között volt. Előrejlezése szerint 2011-ben 10,9-11 százalék körüli munkanélküliségi rátára lehet számítani.

Adler Judit hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiaci javulás a férfiak foglalkoztatásnövekedésére vezethető vissza, a nőknél alig van elmozdulás, ami abból a szempontból logikus, hogy a növekedés húzóereje az ipar volt, ahol általában a férfiak többletlétszáma a jellemző. Az életkor alapján pedig az látszik, hogy a nyugdíjbavonulási lehetőség megszigorítása növeli az idősebb, többnyire az 55 év feletti korosztály foglalkoztatásban betöltött szerepét, a fiatalok munkaerőpiaci helyzete pedig még nehezebb - mondta Adler Judit.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője szerint a vártnál kedvezőbben, 10,6-ra csökkent a munkanélküliségi ráta szeptember-november között, így kissé mérséklődött az egy évvel korábbi 10,7 százalékról. A foglalkoztatottak száma a vártnál gyorsabban, 6,5 ezer fővel emelkedett az augusztus-októberi átlaghoz képest, míg 42 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami feltehetően nagyobb részt a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető.

A Takarékbank elemzője kifejtette: a munkanélküliek száma 7,7 ezerrel csökkent az előző háromhavi periódushoz képest, míg 600-zal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A következő hónapokban szezonális hatások miatt a foglalkoztatás mérséklődhet, azonban a feldolgozóipar munkaerő kereslete ezt némileg ellensúlyozhatja. A munkanélküliségi ráta szezonális hatások miatt a tavalyi év végére 11,3 százalékra emelkedhetett. Ugyanakkor tavalyi éves átlagban 11 százalékos, idén pedig 10,8 százalékos munkanélküliségi rátára számít a Takarékbank elemzője, aki szerint a lassuló gazdasági növekedés miatt a foglalkoztatás növekedése a korábban vártnál lassabb, míg a munkanélküliség kissé magasabb lehet.

A munkaerőpiacon további nehézséget okozhat a minimálbérek jelentős mértékű emelése, ami növelheti az elbocsátásokat, illetve a szürke és feketegazdaság felé terelhet egyes gazdasági szereplőket - emelte ki elemzésében Suppan Gergely.