Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Rosszul jár, aki pénztártag marad

2012.01.05. 18:59 Módosítva: 2012.01.05. 19:14
A hatályos nyugdíjszabályok szerint a kasszatagok hátrányos megkülönböztetése fennmarad. Aki március 31-ig nem lép át a TB-rendszerbe, csak a neki járó nyugdíj 75 százalékát kaphatja meg. Pedig a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó és az egyéni nyugdíjjárulék is teljes egészében az államhoz kerül. Aki március 31-ig visszalép az állami rendszerbe, az felveheti a reálhozamát. Igaz, ez a tavalyi szabályokkal ellentétben most nem lesz adómentes.

Tévesen állítottuk

Korábbi cikkünkben tévedésből azt írtuk: a visszalépők nem kaphatják meg az infláció fölötti reálhozamokat, illetve, hogy a visszalépések határideje nincs rögzítve. Egy december végén benyújtott zárószavazás előtti módosító azonban ezen a két ponton átírta a törvényjavaslat eredeti verzióját. Így a tagdíjkifizetések mellett a reálhozamok is felvehetők. A visszalépési szándékot március 31-ig lehet jelezni a magánnyugdíjpénztáraknak. A tévedésért elnézést kérünk.

Az év vége előtti utolsó hetekben a kormány több ponton is változtatott a 2010-es, akkor forradalminak nevezett nyugdíjállamosítás szabályain. A módosítások két alapvető változást hoztak.

Egyrészt kiderült, a kormány nem gondolta komolyan, hogy a pénztártagok valóban szabadon választhatnak az állami és a privát rendszer között. A mintegy 100 ezer maradó ugyanis az eredeti tervek szerint decembertől a kasszájánál vezetett számlájára utalhatta volna 10 százalékra emelt magánpénztári tagdíját (a kormány a befizetéseket 2010 novemberétől 14 hónapra az állami nyugdíjkasszába irányította át). Az ideiglenes átirányítás azonban állandósult: decemberben kiderült, hogy a százezer pénztártag havi 4 milliárdos befizetését a kormány továbbra sem engedi át a kasszáknak. Matolcsy György eleinte csupán újabb egy vagy két éves elvonásról beszélt, de még aznap kiderült, hogy soha többé nem kerülhet a magánkasszákba pénz, ami totális államosítást jelent.

A pénzek elirányításának egy másik nagyon fontos következménye is lett. Hatályát vesztette a 2010-es nyugdíjállamosításról szóló törvény legvitatottabb pontja, miszerint a kasszatagok idén január 1-től a munkáltatói járulékok után sem lesznek jogosultak TB-nyugdíjra. Ezt a rendelkezést (lényegében az állami pillérből való kötelező kiszerződést) a kormány úgy törtölte, hogy egy jogszabálymódosítással kimondta: az állami nyugdíjjogosultságot az egyéni járulékfizetés alapozza meg. Mivel azonban ezek a befizetések véglegesen a TB-rendszerbe folynak be, a maradó kasszatagok is jogosultak lettek az állami nyugdíjra.

De mekkorára?

Az új szabály szerint azok, akik most sem lépnek vissza az állami rendszerbe, inkább kasszatagok maradnak, a korhatár elérésével három időszakra bontva kapnak majd nyugdíjat:

  • a pénztártagként ledolgozott 1998 és 2010 október vége közötti időszakra (illetve a '98 előtti munkaévekre) csökkentett, 75 százalékos állami nyugdíjjogosultság jár (ezt persze a magánpénztárban 2010 októberéig felhalmozott megtakarítás kiegészíti),
  • 2010 novemberétől 2011 december végéig 100 százalék állami nyugdíj jár, ez a pénztári tagdíjak 14 havi elvonásának időszaka, amikor minden befizetés az államhoz került
  • a legizgalmasabb, hogy mi történik a maradókkal 2012 januárjától: bár ettől az időszaktól is minden befizetés a TB-rendszerbe megy, ennek ellenére a szolgálati idő és a jövedelem alapján megállapított teljes állami nyugdíj csupán 75 százalékára lesznek jogosultak a kasszatagok.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a kiszerződés részlegesen 2012 januárjától is fennmarad, hiszen a kasszatagokat megillető teljes nyugdíj negyede elvész, miközben a magánpénztári számlájukon legföljebb csak önkéntesen gyarapíthatják tovább a megtakarításaikat. Ezzel tehát nem szűnik meg teljesen a pénztártagokat hátrányosan érintő diszkrimináció, ami az összes alkotmánybírósági beadvány alapját képezte.

Az általunk megkérdezett, az ügyet ismerő, de névtelenséget kérő szakértők sem tudták pontosan megmondani, hogy a kasszatagok részleges diszkriminálása véletlen vagy szándékos-e? Van, aki szerint jogalkotási hibáról van szó, egy másik forrásunk szerint elképzelhető, hogy a kormány most így motiválná a pénztártagokat a visszalépésre. A tét nem kicsi: a kasszák jelenleg nagyjából 250 milliárd forint nyugdíjvagyont kezelnek, ami a visszalépésektől függően részlegesen vagy teljesen az állam kezébe kerülne.

Hogyan lehet teljes állami nyugdíjat kapni?

Aki március 31-ig nyugdíjkasszájánál jelzi, hogy visszalépne az állami rendszerbe, az az egy évvel ezelőttihez hasonló feltételek szerint május 31-én visszakerül a TB-rendszerbe, ezzel teljes szolgálati idejére teljes állami nyugdíjat kaphat, illetve felveheti a nyugdíjmegtakarításán képződött reálhozamot is, a tagdíjbefizetésekkel együtt. (A pénz csakúgy, mint tavaly, az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra is utalható.)

A nyugdíjtörvényt ismerő forrásunk szerint a visszalépés most annyival kedvezőtlenebb a tavalyinál, hogy egyelőre legalábbis nincs szó a kifizetések után járó adó- és járulékmentességről – tavaly ez végül egy módosítóval bekerült a paragrafusok közé.

Lesz hol maradni?

Nagyon rezeg a léc, ugyanis az államosítást túlélő pénzügyi intézmények a jelenlegi szabályozás miatt csak veszteségesen tudják működtetni a jelenlegi pénztári rendszert, a szigorú költségkorlátok miatt a mostani százezres tagság kiszolgálása nem tud költséghatékonyan működni, sőt, veszteséges.

Az új törvény ugyan arra lehetőséget ad, hogy a kasszában lévő megtakarítások mellé önkéntesen pénzt tegyenek be a tagok, tehát aki úgy dönt, hogy megtartja pénztártagságát, az így tudja majd növelni a számlaegyenlegét. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a tagok az önként vállalt befizetéssel akár még jól is járhatnak, hiszen már a havi 14 ezer forint befizetés esetén a tagdíj fennmaradó része (13 874 forint) a tagok eddig felhalmozott egyéni nyugdíjcélú megtakarításait gyarapítja tovább. Ez a 14 ezer forint azonban fontos lenne, tagonként átlagosan ennyi befizetés kellene ahhoz, hogy a kasszák legalább az állam által előírt díjakat ki tudják termelni - mondja a Stabilitás.

Az, hogy a befizetett pénzekre milyen szabályok, esetleg adókedvezmények vonatkoznak, egyelőre nem tisztázott, az viszont biztos, hogy a már csak nevében kötelező magánpénztári rendszer lényegében egyre jobban hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztári szisztémára.

A két rendszert össze kellene olvasztani, így több pénztár tudna talpon maradni: a kétféle önkéntes befizetést egységesen, egységes intézményi keretek között szabályozva esély lenne a gazdaságos üzemméret (újbóli) kialakulására - mondja egy névtelenül nyilatkozó nyugdíjszakértő.