Mártha: Mintha a sztárséf csak a receptet szolgálná fel

Sürgető a megújulóenergia-termelés hosszú távú támogatásának mielőbbi rendezése, új alapokra kellene helyezni az atomerőműről szóló társadalmi párbeszédet, valamint megfelelő feltételek kellenének az ágazat infrastruktúrájának szinten tartásához és fejlesztéséhez, összegezte Mártha Imre, az Elmib Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. vezérigazgatója az energetikai ágazat problémáit.

Úgy vélte, a nemzeti energiastratégia „szép és jó", csak meg kellene valósítani. Mártha Imre egy hasonlattal jellemezte a helyzetet: olyan, mintha „egy Michelin csillagos étterem sztárséfje csak a receptet vinné ki az éhes vendégnek".

Az energetikai ágazat hibernált állapotban van: nincsenek nagy erőműberuházások, a Mavir lényegében befejezte az átviteli  hálózat fejlesztését, és a korábbi évek intenzív beruházásaihoz  képest új elemek nem nagyon épülnek. Hiányoznak a feltételek a megújulóenergia-termelő beruházásokhoz is, pedig ezek elengedhetetlenül fontosak lennének az európai uniós vállalások teljesítéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez.

Ez utóbbi példájára Mártha Imre elmondta, hogy az Elmibnél három biomassza erőmű-beruházást terveznek, de úgy tűnik, hogy ebben a kormányzati ciklusban itthon már nem kerül sor egyetlen nagyméretű megújulótermelő berendezés avatására sem a bizonytalan szabályozási környezet miatt. Az új támogatási rendszert, a METÁR-t a legutóbbi információk szerint csak 2013-ban vezetnék be. Ezek a beruházások éveket vesznek igénybe, és csak biztos jogszabályi környezetben finanszírozhatók. Az Elmib által tervezett három kiserőmű közvetlenül hatvan, közvetve 200-250 embernek adna munkát.

Jelenleg lényegében egyetlen erőműprojekt van a kormány "adarján", az új paksi blokkok építése. Ennél viszont már mutatkozik a "Bős-Nagymaros" szindróma. A gigaberuházás energetikai szempontból indokolt, de az információk hiánya miatt mára megosztottá vált a politika, s a jelek szerint egyre csökken az atomenergia társadalmi támogatottsága Magyarországon is. Szerinte új alapokra helyezett társadalmi párbeszédre lenne szükség: mindenki értse, hogy miért szükséges az atomerőmű, és mennyire biztonságosak az új technológiák, máskülönben a projekt Bős-Nagymaros sorsára jut. A szakember hangsúlyozta, hogy  a japán fukusimai erőmű katasztrófájának tanulságaiból okulva a paksi bővítéssel meg kellene várni az új technológiák piaci megjelenését.

A forráshiány miatt elmaradt fejlesztések  már a következő 3-5 évben fizikailag észlelhető problémákat okozhatnak a belföldi rendszerekben. Gyakoribbak lehetnek az erőművi üzemzavarok, az áramkimaradások, vagy a szünetelő gázszolgáltatás - vélekedett Mártha Imre. Hozzátette: minden bizonnyal nő az áramimport is a berendezések elavultsága és a korszerűsítések elmaradása miatt. A szakértő szerint a gyengébb forint, a magasabb kamat, a különadók rárakódnak az energiaárakra. Ez nemcsak a magyarországi vállalkozások versenyképességét rontja, hanem a hatósági ár ellenére "átszivárog" a lakossághoz is, mert az energetikai szektoron kívüli cégek nem tudják lenyelni a többletköltségeiket.