Ki retteghet a magyar csődtől?

Az utóbbi hetekben Magyarországgal és az EU–IMF-tárgyalásainkkal kiemelten foglalkozott a világsajtó, vezető nyugati lapok és elemzők cikkeztek a magyar kilátásokról, sikerül-e hazánknak újabb pénzügyi védőhálóról megállapodnia, és visszanyernie a befektetők bizalmát. A találgatásokban többször felmerült a magyar államcsőd lehetősége, egy szerdai elemzésben ráadásul nem is egyértelműen negatív előjellel. Holott a magyar állam fizetésképtelensége – amitől egyelőre még igen messze vagyunk, sőt, az elmúlt napokban csökkentek az állampapírok hozamai, amik inkább azt jelzik, hogy ha kis mértékben is, de mérséklődtek a befektetők hazánkkal szembeni félelmei – súlyos hatással lenne az európai bankrendszer számos komoly szereplőjére.

A külföldi bankok egyrészt a devizahitelek, másrészt a magyar állampapírok miatt aggódhatnak. A legnagyobb magyarországi államadósság-kitettséggel rendelkező bankok között van az osztrák Erste és a szintén osztrák Raiffeisen. Elemzők szerint az Erste összes magyarországi úgynevezett kitettsége 11 milliárd euró. Ebből a hitelállomány mintegy nyolcmilliárd euróra rúg, a többi az úgynevezett szuverén kitettség, ami lényegében az állampapír-állományt jelenti. Ez 310-es árfolyamon számolva összesen 3410 milliárd forintnak felel meg.

A Raiffeisen összesen 8 milliárd magyarországi eurójáért aggódhat (2480 milliárd forint), ebből hatmilliárd a kihelyezett hitelek összege, a maradék kétmilliárd euró állampapír. Az Európai Bankfelügyelet tavaly szeptemberi adatai alapján a bankok között a belga KBC-nek 4,2 milliárd eurója (1300 milliárd forintja) áll a magyar államban. A második az OTP 3,1 milliárd euróval, a BayernLB-é 1,9, az Erste Banké 1,8 milliárd euró, a Raiffeisené 1,3 milliárd.

„Nem titok, hogy Ausztria és az osztrák bankok jelenléte Magyarországon erőteljes" – fogalmazott Ewald Nowotny szerdán egy osztrák közszolgálati adónak. Utalt arra, hogy a bankok teljes elköteleződése Magyarország még a korábban publikált mértéket is meghaladják, szerinte a kihelyezett hitelek a kötvényvásárlásokkal együtt a harmincmilliárd eurós összeget is elérhetik.

Az osztrák jegybankelnök úgy vélte, az osztrák bankok rendelkeznek megfelelő tőkefedezettel, ami azt jelenti, hogy nem áll fenn veszély rájuk nézve. Nowotny azt mondta, bízik abban, hogy Magyarországnak megoldódnak a pénzügyi problémái. A külföldi befektetők a helyi kötvénypiacon az állampapírok több mint felét birtokolják, a tőkemenekítés kockázata, a magánszektor, főleg bankok nagyon magas külső finanszírozási igényei miatt az ország egésze már az előtt is finanszírozási válsággal kerülhet szembe, hogy a kormány kifogyna a pénzből.

Másokat fertőzünk

A piacok az osztrák jegybankelnöknél kevésbé derűlátóak. A Fitch Ratings szerdán kiadott helyzetértékelése szerint „a magyarországi kitettséggel kapcsolatos piaci aggályok hajtják felfelé az osztrák államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók”, vagyis az államcsőd kockázatát jelző cds-ek árát.

A legnagyobb európai hitelminősítő kötvénypiaci adatszolgáltató részlege által összeállított idei első kimutatás szerint év eleje óta is változatlanul az európai szuverén adósok cds-díjszabásai adják a térség egészében mért cds-áremelkedések hajtóerejét. Európában a szuverén adósok csődkockázatának ára átlagosan 6 százalékkal emelkedett 2012 eddigi néhány napjában, miközben az európai szuverén és kereskedelmi adósszektorok kockázatbiztosítási díjai együttesen és átlagosan csak 3 százalékkal emelkedtek.

A Fitch Solutions kimutatása szerint az első heti európai szuverén átlagon belül a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Ausztria szuverén cds-ének szintje emelkedett, utána Spanyolország és Magyarország következik 17, illetve 11 százalékos cds-növekedéssel. Az elemzés szerint Magyarország államadósság-törlesztési kockázatának biztosítási tranzakciói december eleje óta 26 százalékkal drágultak a magyar gazdasággal kapcsolatos aggodalmak miatt, és ezek az aggodalmak terhelik az osztrák adóskockázat piaci megítélését is, tekintettel Ausztria magyarországi pénzügyi kitettségére.

A Templeton nagyon megszenvedné

De nemcsak az osztrák bankoknak fáj, ha nekünk fáj. Mint ahogyan az nemrég kiderült, az amerikai Franklin Templeton befektetési alapkezelő a magyar állam legnagyobb hitelezője: csaknem 2000 milliárd forintnyi forintos és eurós állampapírt vásároltak. A Templeton cégcsoport által kezelt összvagyon egyébként majdnem akkora, mint a magyar gazdaság hatéves teljesítménye. A kötvényeinket jó üzletnek tartották, de eddig úgy tűnik, tévedtek.

Viszont kiszállni sem nagyon tudnak, ekkora csomagot nem lehet csak úgy eladni, bizonyos szempontból bizonságot is nyújt az országnak, hogy egy kézben vannak a papírok. Egy ekkora pozíció leépítése normális piaci körülmények között is nagyon hosszú és nehéz folyamat lenne, a jelenlegi környezetben pedig szinte lehetlen, hiszen még néhány tízmilliárd forintnyi csomagra is nehéz vevőt találni.

Ha a Templeton nem talál maga helyett egy másik nagy külföldi befektetőt, és mindenképpen ki akarna szállni, akkor feltehetőleg a magyar állam képviselőinél jelentkezne, hogy a piaci összeomlás elkerülése érdekében az Államadósság Kezelő Központ vegye vissza a magyar adósságpapírokat. Ha a Templeton valamilyen okból megvonná a bizalmat Magyarországtól és eladná ezt a portfólióját, ekkora mennyiséggel nagy mértékben tudja a piacot elmozdítani, ez pedig mindenképpen erős kockázatot jelent.

További megszorításokat kérhetnek

A Goldman Sachs elemzése szerint ahhoz, hogy az új IMF–EU-program hiteles legyen, teljes mértékben fedeznie kell a program időtartama alatt, illetve utána kialakuló potenciális finanszírozási réseket. A szakemberek számításai szerint ez azt jelenti, hogy a valutaalap és az EU által nyújtandó hitelkeret értékének hozzávetőleg 20 milliárd eurót kellene elérnie, vagyis nagyjából annyit, amennyit Magyarország az előző készenléti egyezmény alapján kapott. Az új program megszületése katalizáló hatással bírna a piacon, magántőkét vonzana, és csökkentené a fizetésimérleg-válság kialakulásának kockázatát.

A pénzért cserébe azonban az EU–IMF-páros kemény feltételeket szabhat. Kiszivárgott információk szerint a valutaalap nem csak a jegybanki függetlenség visszaállítását és a Költségvetési Tanács megerősítését kérheti feltételül, hanem szigorúbb költségvetési politikát is elvárhat, a tervben lévő csaknem 1400 milliárdos jövő évi kiigazítás mellé továbbiakat.

Orbán követőkre akadhat

Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója a MarketWatchon megjelent írásában rámutat, a piacok azt szeretnék, hogy lakosság megszorítása árán a befektetők pénzüknél maradjanak. „Orbán Viktor azonban nem akar az IMF szabályai szerint játszani, a tárgyalások újra és újra megszakadnak. Legújabban a jegybanktörvény a konfliktus tárgya, ám valójában a megszorítások elvetéséről van szó" – írja az elemző.

„Magyarországról az átlagos befektetők azt hihetik, hogy nem érdemes foglalkozni vele, lakossága nem éri el a tízmilliót, GDP-je kevesebb, mint 200 milliárd dollár” – fogalmazott. Szerinte mindennek ellenére az ország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet. Lynn szerint ha Magyarország fizetésképtelenné válik, az jelentős veszteséghullámot indíthat Európa bankrendszerében. A cikk írója szerint a piacok egyre több megszorítást akarnak a kormányoktól, ám a politikusok visszavághatnak, elutasíthatják ezt. Magyarországot számos további ország követheti a csődbe, újabb fájdalmat okozva a piacoknak.

Szerinte Orbán felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz opció, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget. Nem valószínű, hogy ő az utolsó politikus, aki erre a következtetésre jut, véli Matthew Lynn. Az elmúlt évtizedben nyújtott hitelek nagy részét nem fogják visszafizetni, a befektetőknek veszteségeket, a gazdaságnak megszorításokat kell vállalniuk. Egyik vagy másik fél egyoldalú áldozatvállalása középtávon nem elfogadható a vesztes félnek. Magyarország lehet az első ország, amely rámutat ennek az érvelésnek az igazságára, ugyanakkor bizonyára nem lesz az utolsó – írja Lynn.

A csőd sokkal durvább lenne

Csakhogy a kontrollálatlan államcsőd politikailag még a megszorításoknál is vállalhatatlanabb lenne, és rosszabbul érintené a lakosságot, mint néhány újabb adó, mutatnak rá elemzők. „Egy csőd beláthatatlan következményekkel járna: drámaian gyengítené a forintot és növelné az állampapírok árfolyamát, megugrana az infláció, elszabadulnának az üzemanyag- és az energiaárak, drasztikus takarékossági intézkedések kezdődnének” – mutatott rá lapunknak egy elemző. Ha egy állam nem tud piaci forrást bevonni, és nincs nemzetközi hitelmegállapodása sem, vagyis nem tudja fizetni a kötelezettségeit, előbb lefaragja a szociális juttatásokat, a nyugdíjakat, illetve az állami szférában dolgozók béreit, közintézményeket kell bezárnia – ismertette egy állam fizetésképtelenségének fázisait.

Magyarország ugyanakkor egyelőre nincsen csődveszélyben. A fundamentumok európai összehasonlításban nem rosszak, és a kormánynak határozott szándéka, hogy megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal, mutatott rá több kormányzati szereplő is. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter múlt heti bejelentésére, miszerint hajlandóak vagyunk tárgyalni arról a készenléti hitelről, ami az IMF adna, jelentősen erősítette a forintot.

Ha biztató híreket hoz Washingtonból, az tovább nyugtathatja a piaci kedélyeket, egy esetleges megállapodás a várakozások szerint akár a 300-as szint alá is erősítheti a forintot az euróval szemben a jelenlegi 310 forint körüli szintről. Igaz, a szerdai brüsszeli bizottsági döntés azt is jelzi: nemcsak gazdasági, hanem politikai elvárásoknak is meg kell felelnie az Orbán-kormánynak, ha valóban szeretné megkötni a piaci bizalmat is visszahozó hitelmegállapodást a Valutaalappal és az unióval.