Matolcsy-interjúba köthet bele az EB

A Portfolio.hu megszerezte azt a levelet, amit Olli Rehn pénzügyi biztos írt a magyar külügyminiszternek a Magyarország ellen indult európai jogsértési eljárások kapcsán.

A jogsértésről szóló, magyar külügyminiszternek január 17-i dátumozással megküldött bizottsági felszólítás részletesebb képet ad arról, hogy tulajdonképpen mit is kifogásol az Európai Unió és milyen kérdésekre vár választ a kormánytól. Az Európai Bizottság ezek szerint négy csoportba sorolta észrevételeit:

• a tavaly év végén elfogadott új jegybanktörvény,
• az idén életbe lépett új alkotmány,
• az MNB monetáris politikáját ért rendszeres kormányzati kritikák,
• valamint az Európai Központi Bankkal való konzultáció hiánya kapcsán fogalmazza meg aggályait.

A dokumentum három fő pontba foglalja össze az Európai Unió kifogásait az idén életbe lépett új jegybanktörvénnyel kapcsolatban. Egyrészt felrója a kormánynak, hogy a miniszter aktív részvétele az üléseken "lehetőséget nyújt a kormánynak a központi bank befolyásolására kulcsfontosságú döntések meghozatalakor". Emellett a monetáris tanács napirendjének előzetes megküldése a kormánynak és a miniszter rendszeres részvétele "korlátozza a központi bank azon lehetőségét is, hogy bizalmas megbeszéléseket tartson, és lehetőséget nyújt arra, hogy a kormány megpróbálja azokat befolyásolni".

Brüsszel arra is felhívja a figyelmet, hogy az új jegybanktörvény értelmében a jegybankároknak esküt kell tenniük. "A Bizottság véleménye szerint az eskünek a függetlenségre vonatkozó fogadalomra kellene korlátozódnia" - javasolja az EB. Orbán Viktor szerdai szavaiból kiderült az is, hogy ebben a kérdésben lehet a legnagyobb ellentét a kormány és a Bizottság között. A kormányfő jelezte ugyanis, hogy a jegybankot ért kritikák között csak egyetlen pont maradt, ahol éles konfliktus van: az eskü ügyében.

Matolcsy-interjúk is problémát okoznak

Az Európai Bizottság kifogásainak második csoportja az alaptörvény átmeneti rendelkezésében foglalt, jegybankot érintő pontokhoz fűződik. Az idei évtől életbe lépő szabályozás ugyanis lehetőséget teremt a jegybank és a PSZÁF összevonására úgy, hogy az új szervezet élére új elnök kerülne, és így a jegybank elnökét alelnöknek fokozná le. Az Európai Bizottság érvelése szerint ez a lehetőség "az elnök függetlenségének megszüntetése által közvetlenül sérti az MNB függetlenségét".

Az Európai Bizottságnak az sem nyerte el a tetszését, hogy a kormány részéről rendszeres kritikák hangzottak el a monetáris politikát illetően. Felidézi, hogy "a nemzetgazdasági miniszter rendszeresen minisztériumi fejléces, hivatalos sajtóközleményeket ad ki, illetve interjúkat ad, amelyekben az MNB monetáris politikával kapcsolatos döntéseit kritizálja közvetlenül azok elfogadása után". Ezekre a minisztériumi bírálatokra a Bizottság úgy tekint, hogy a kormány - "mivel hivatalos és rendszeres gyakorlatról van szó" - "a döntéshozó szervek tagjainak befolyásolására irányuló kísérletnek minősül, és így éles ellentétben áll az alapszerződés 130. cikkében megállapított kötelezettségekkel". A bizottsági felszólítás ennek kapcsán lábjegyzetben részleteket közöl a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi, jegybanki kamatemelést bíráló közleményéből, valamint Matolcsy György két, 2010-ben adott interjújából, amikor is a tárcavezető úgy fogalmazott, hogy "a jegybank vezetésének lemondása lenne a helyes megoldás".

Az Európai Bizottság azt is felrója a kormánynak, hogy elmulasztotta a rendszeres konzultációt az Európai Központi Bankkal.