Meglepetés: 7 százalékon maradt a kamat

Az MNB monetáris tanácsa a piaci várakozástól eltérően nem emelt kamatot keddi ülésén. A Reuters múlt heti felmérésében megkérdezett 21 elemző közül 15-en 0,5 százalékpontos kamatemelésre szavaztak, hárman mondtak kisebb, 25 bázispontos emelést, és csak hárman vártak kamattartást.

A  londoni elemzők körében ugyanakkor nem volt konszenzusos előrejelzés arra vonatkozóan, hogy az MNB ismét fél százalékponttal emeli alapkamatát. Több londoni szakértő is azon a véleményen volt, hogy megvan az esély egy kisebb mértékű szigorításra.

A monetáris tanács meglepő döntése nyomán gyengülni kezdett a forint. Az euró, amely reggel még egy picivel 300 forint alatt is járt – a Buda-Cash adatai szerint 299,93-as szinten is volt jegyzés –, és a kamatdöntést megelőzően is 301 forint környékén volt, pillanatok alatt 303 forint fölé emelkedett, néhány perccel két óra után 303,32 forinton volt kötés az euróra. A frank árfolyama 251,44 forintig ment, a dolláré 233,37 forintig drágult.

Bebesy: Hibázott az MNB

„Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy ma nem emelte tovább az alapkamatot” – közölte Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. Bebesy szerint „az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be”.

A szakértő úgy érzi, a kormány belátta, hogy mindenképp szüksége van az IMF megállapodásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket. A globális gazdaság és az eurózóna helyzetének megítélése is jelentősen változott az elmúlt hónap során. Az egyre jobb amerikai makrogazdasági adatok miatt csökkentek az általános recessziós félelmek. A kamatdöntés azonban hiba, mondja Bebesy, mert „így maradt a bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF-megállapodás”.

Az irányadó kamatláb 2011 januárja és novembere között stabilan 6 százalékon állt, a jegybank 10 havi tartás után először novemberben változtatott a rátán, amit decemberben is egy 0,5 százalékos emelés követett. (Részletes visszatekintés az MNB oldalán.)

Ezen a szinten legutóbb bő két évvel ezelőtt, 2009 szeptember-okttóberben állt az alapkamat, azzal a különbséggel, hogy akkor ellentétes irányba, egy csökkenő trendben mozgott a kamatpálya. A javulás a kormányváltás után ért véget, az emelkedő trend 2010 végén kezdődött. Az elemzők többsége szerint az alapkamat 7,5 százalékos szinten tetőzhet, majd az év végére 7 százalékra, 2013 végére pedig 6,75 százalékra mérséklődhet.

A jegybank elnöke december végén (a mostanihoz hasonló 300-as euróárfolyam környékén)  közölte: amennyiben az inflációs kilátások érdemben romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé (ekkor 5 százalékos idei éves pénzromlást prognosztizált a jegybank).

Kritizált, kritikákat váltott ki

Az MNB novemberi és decemberi kamatdöntéseit a Matolcsy-tárca közleményekben kritizálta, igaz, azokban a hónapokban kamatot emelt a jegybank, amit most nem tett. Olli Rehn pénzügyi biztos a magyar külügyminiszternek a Magyarország ellen indult európai jogsértési eljárások kapcsán írt levelében ezt külön kiemelte.

Ebből kiderült, az Európai Bizottságnak nem nyerte el a tetszését, hogy a kormány részéről rendszeres kritikák hangzottak el a monetáris politikát illetően. A levél felidézi, hogy „a nemzetgazdasági miniszter rendszeresen minisztériumi fejléces, hivatalos sajtóközleményeket ad ki, illetve interjúkat ad, amelyekben az MNB monetáris politikával kapcsolatos döntéseit kritizálja közvetlenül azok elfogadása után„. Ezekre a minisztériumi bírálatokra a Bizottság úgy tekint, hogy a kormány – „mivel hivatalos és rendszeres gyakorlatról van szó [...] a döntéshozó szervek tagjainak befolyásolására irányuló kísérletnek minősül, és így éles ellentétben áll az alapszerződés 130. cikkében megállapított kötelezettségekkel”.

A bizottsági felszólítás ennek kapcsán lábjegyzetben részleteket közölt a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi, jegybanki kamatemelést bíráló közleményéből, valamint Matolcsy György két, 2010-ben adott interjújából, amikor is a tárcavezető úgy fogalmazott, hogy "a jegybank vezetésének lemondása lenne a helyes megoldás".

Vannak még kockázatok

A kormány kommunikációjának változása az IMF-fel és az EU-val való megállapodás irányába ugyan nagymértékben javította a kockázati megítélést, valamint hozzájárult a forint stabilizálódásához, azonban még kérdéses, hogy ezen folyamatok mennyire bizonyulnak tartósnak, mivel a pénzügyi stabilitás továbbra is mutathat sérülékenységet - reagált a kamatdöntésre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Szerinte így a fő kérdés az, hogy a mostani kamatdöntés mennyire tudja lehorgonyozni a várakozásokat. A meglepő döntést követően a forint a korábbi 301,50-es szintről 303-ra ugrott fel, azonban egyelőre átmenetinek tűnik a gyengülés. Amennyiben a konkrét tárgyalások megkezdődnek az IMF-fel és az EU-val, és a hazai piacok stabilizálódni tudnak, talán nem lesz szükség kamatemelésre, kedvező esetben pedig a második félévben lassú kamatcsökkentési ciklus veheti kezdetét, azonban továbbra is látunk felfelé mutató kockázatokat.