Simor: Szoros szavazás volt a kamatról

A monetáris tanács szoros szavazásban úgy döntött, hogy változatlanul hagyja az alapkamatot. Két javaslat volt, a tartás és az 0,5 százalékpontos emelés – mondta Simor András, a nemzeti bank elnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntése után. A tanács meglepő módon nem folytatta a novemberben kezdett kamatemelési ciklust, így az alapkamat – az előzetes várakozásoktól eltérően – 7 százalékon maradt.

A történésekből – illetve Simor megfogalmazásából – arra lehet következtetni, hogy a monetáris tanács tavaly, a mostani kormánytöbbség által megválasztott tagjai szavaztak az alapkamat tartására, míg a testület régi tagjai állhattak ki a 0,5 százalékpontos emelés mellett. Ezt erősítheti az is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a novemberi és a decemberi kamatdöntés után is közleményben kritizálta a testületet a kamatemelések miatt, mondván: a kamatemelés gátolja „Magyarország egészséges gazdasági növekedését”.

Stagnáló gazdaság, magas infláció

A monetáris tanács ülésén áttekintették a makrogazdasági helyzetet és a pénzügyi piacok helyzetét. Simor előbbiről elmondta: nincs nagy változás, továbbra is úgy látják, hogy a 2012-es indirekt adóemelések és a forintgyengülés miatt az infláció 2012-ben jelentősen a cél fölött lehet (tavaly év végén 5 százalékot emlegetett az MNB), de 2013 első felében elérhető az inflációs cél (ez 3 százalék).

Simor beszámolója szerint 2012-ben stagnálni fog a gazdaság, csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás a teljes előrejelzési horizonton a potenciális szint alatt marad. A globális növekedés lassul, ez fékezi az export növekedését. Az MNB azzal számol, hogy a foglalkoztatás nem nő a következő években, ez az infláció csökkenésének irányába hat.

Szerinte recesszióba csak akkor kerülhet a magyar gazdaság, ha a globális kockázatvállalás érdemben romlik. Mint mondta, ez az elmúlt hónapban nem következett be, tehát jelenleg nincs közvetlen recessziós veszély.

Kamatemelés, kamatcsökkentés?

Simor szerint amennyiben a kockázati megítélésünk és az inflációs kilátások érdemben romlanak, újabb kamatemelés jöhet. A tanács többsége azonban most úgy látta, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás nem csak rövid távon tudja befolyásolni a kockázati felárakat, hanem ennek hosszabb távú pozitív hatásai is lehetnek.

Kamatcsökkentésről csak akkor lehet szó, ha az országnak elsődleges veszélyforrást jelentő kockázati megítélés mérséklődik, azonban Simor figyelmeztetett, hogy jelenleg ennek az ellenkezője történik.

Mikor indul be a hitelezés?

Az MNB-elnök kérdésre válaszolva közölte: tény, hogy a magyar bankrendszer hitelkibocsátása jelentősen csökkent. Tavaly a lakossági hitelek állománya durván 10, a vállalati hiteleké durván 5 százalékkal esett vissza. Ennek oka kínálati jellegű, főleg a vállalati hitelezésben jelent erős féket az, hogy a bankok nem akarnak új hiteleket adni, a pénzintézetek kockázatvállalási hajlandósága ugyanis a válság miatt csökkent. „

Simor szerint a hitelállomány alakulására a fentiek miatt az alapkamatnak kicsi hatása van. Ebből következik – szemben az NGM-es kritikákkal –, hogy a kamatemelések növekedést visszafogó hatása is korlátozott. Sőt, szerinte egy kamatcsökkentés forintgyengülést okozna, ami a devizahitelesek terheinek emelkedéséhez vezetne, akinknek még kevesebb pénzük maradna a fogyasztásra. „Tehát a csökkenés nemhogy gyorsuláshoz, hanem visszaeséshez is vezethet”.