A legkárosabb uniós beruházások között a 4-es metró

Csehországban 12, Magyarországon és Lengyelországban 5-5, Bulgáriában és Szlovákiában 4-4, Észtországban 2, Macedóniában pedig egy uniós beruházást ítélt károsnak a CEE Bankwatch és a Föld Barátai Európa a csütörtökön közzétett jelentésében. A két szervezet minden évben összeállítja azoknak a közép-európai fejlesztési projekteknek a listáját, amelyek szerintük a legtöbb kárt okozzák a környezetnek. A lista fő üzenete: az Európai Unió a kohéziós alap pénzeivel maga is hozzájárul a környezet pusztításához - számol be a BruxInfo.hu.

Az összeállításban szereplő öt magyar projekt a szervezet szerint összesen 4,1 milliárd eurós befektetés igényel. Ezek közül a legnagyobb a budapesti négyes metró, amelynek megépítéséhez 170 millió euróval járul hozzá az Európai Unió, igaz, az eredetileg tervezett támogatási összeg jelentős csökkentése után. A jelentésben a szakértők azt írják, hogy a 12,7 kilométer hosszú, 16 állomásos metróvonal „a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldája”, elsősorban a túlméretezett infrastrukturális tervezés és a hibás közbeszerzési eljárások miatt.

Megjegyzik, hogy komoly pénzügyi problémákat okozott a projekt Budapestnek, a tőle követelt hozzájárulás miatt, holott a készítők szerint sürgetőbb lett volna költeni a felszíni tömegközlekedési fejlesztésekre. A szervezetek úgy látják, hogy csak a manipulált adatok miatt tűnhetett gazdaságilag működőképesnek az eredeti projekt, az első megtérülési számítások ugyanis nem voltak reálisak – írja a tanulmány.

A káros projektek listáján szerepel a Duna medrének kiszélesítése és mélyítése. A zöldszervezetek véleménye szerint az ezzel kapcsolatos munkálatok (gátépítés, folyószabályozás, mederkotrás, holtágak levágása) felbecsülhetetlen károkat okoznak majd a növény- és állatvilágban, az ivóvíz-ellátásban, és rombolhatják „az utolsó, folyót is magában foglaló NATURA 2000 területek összképét”. A munkálatok összesen 330 millió euróba kerülnek, az EU már jóváhagyta az ezzel kapcsolatos finanszírozási tervet, a kifizetés azonban még nem történt meg.

A tervezési szakaszban van még a salgótarjáni biomassza-erőmű, a csongrádi vízlépcső, és egy Duna-Tisza csatorna építése is, ezek összesen 2,5 milliárd eurós befektetésből valósulhatnak meg – áll a két szervezet által készített tanulmányban.

A vizsgált hét közép- és kelet-európai országban összesen 33 környezetre kifejezetten káros beruházást emeltek ki a szakértők, ezek között vannak természetvédelmi területeken áthaladó autópálya-szakaszok, szemétégetők, vasúti beruházások, repülőterek és hídépítések. Mind olyanok, amelyek a szervezők szerint fölöslegesek, aránytalanul nagy terhet rónak a környezetre, és túl sokba kerültek.

Az intézmények képviseletében Markus Trilling a kutatás bemutatóján azt mondta, az általuk készített térképből kitűnik, hogy a teljes listát nézve nemcsak néhány, szélsőséges kivételről van szó, és ha nem változik semmi, akkor az uniós pénzek az egész régióban hatalmas környezeti és társadalmi károkat okoznak”. Az uniós alapokkal foglalkozó koordinátor szerint a 2014-2020 közötti kohéziós politikáról szóló javaslatba be kellene építeni, hogy az alapból származó forrásokat nem szabad káros hatásokkal járó projektekre fordítani.