Blöffölt a Ryanair a magyar járatairól

Félrevezetően fogalmazott több ponton a csütörtöki sajtótájékoztatóján az ír fapados cég, a Ryanair vezérigazgatója. Michael O'Leary egyebek mellett azt mondta, hogy megállapodtak a ferihegyi reptér üzemeltetőjével, ötgépes bázisuk lesz Budapesten, és a ferihegyi kettes terminálról fognak repülni. Beszélt arról is, hogy nemcsak a reptérrel, hanem a magyar állammal is megállapodtak, és támogatást kapnak a ferihegyi járataikért cserében.

A Ryanair-bejelentés nyomán megindultak a találgatások, hogy milyen szervezet, milyen összegű támogatást fizethet, és milyen jogcímen a fapadosnak. A fejlesztési minisztérium közölte: semmilyen állami támogatásról nem tudnak, az NFM információi szerint a Ryanairrel egyetlen kormányzati szerv sem tárgyalt ilyenről. A hírekben a Magyar Turizmus Zrt. jelent meg az ír fapados potenciális magyarországi partnereként, azonban annak vezérigazgatója az Index kérdésére cáfolta, hogy pénzt adnának a légitársaságnak.

„A Magyar Turizmus Zrt. semmilyen támogatást nem fizet és nem is fizetett a Ryanairnek, ilyenről nem is állapodtunk meg” – mondta kérdésünkre Horváth Gergely. Az állami turisztikai marketingcég már csütörtökön közölte: valóban létezik egy Légi Marketing Alap (LMA), amiből tavaly nagyjából 300 millió forintot költött el, ez azonban nem légitársaságok támogatására szolgál. A pénzből a magyar turisztikai marketingcég és a légitársaság intenzív, közös marketingtevékenységet végez.

„Mielőtt január 24-én megtette a Ryanair az eredeti bejelentését arról, hogy visszatér Budapestre, valóban folytattunk egyeztetéseket számos alkalommal az ír diszkont légitársasággal” – mondta Horváth Gergely. Végül megállapodtak, hogy az MT Zrt. és a légitársaság az LMA terhére – amely nem egy elkülönített alap, hanem a marketingszervezet éves költségvetésén belül a különböző külképviseletek vagy régiók marketingkereteinek egy részét irányítják át bele – Magyarországot reklámozni fogják abban az öt városban, ahonnan a Ryanair járatokat ígért Budapestre: Dublinban, Bolognában, Bristolban, Birminghamben és Londonban. Az LMA-nak ez a normális modellje, ha már eldőlt egy járatindítás, abban segít, hogy az a járat megfelelően kihasznált legyen, vagyis megmaradjon, „mi csak a hab vagyunk a tortán” – mondta Horváth.

A vezérigazgató megerősítette: arról nem tárgyaltak, hogy az alapból a múlt héten, illetve a héten bejelentett újabb járatokhoz kapcsolódóan kellene a további több tucat városban közös marketingtevékenységet kezdeni. Horváth Gergely a fapadosok állami támogatására vonatkozó kérdésünkre azt mondta: arról nincs tudomása, hogy más forrásból kap-e támogatást az ír légitársaság, az LMA-ból nem fog, a Malév leállását követő új járatokkal kapcsolatos együttműködésről egyelőre nem volt szó.

A Légi Marketing Alapot egyébként 2011-ben élesztették fel a Magyar Turizmus Zrt.-nél, miután „egyértelművé vált, hogy a vendégforgalom és az adott ország, illetve a Budapest közötti légiforgalmi kapacitások között egyenes arányosság figyelhető meg”. Horváth Gergely példaként említette a brit utazókat: 2005-ben, a fapados légitársaságok térnyerését követően még több mint 800 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk a Nagy-Britanniából érkezők, majd több légitársaság és később a Ryanair 2010-es kivonulása után, 2011-ben már csak nagyjából 500 ezret, „és a mai német turistáktól sem várható el, hogy tizenórákat zötykölődjenek ide, miközben bármelyik mediterrán üdülőhelyre néhány óra alatt eljutnak”.

A Magyar Turizmus Zrt. közölte azt is: az LMA-nak köszönhetően tavaly rövid időn belül több új – Magyarországra irányuló – légijárat nyitásáról született döntés, ezek között a Malév korábbi járatai mellett szerepelnek a Qatar Airways, az American Airlines, a Jet2.com és az airBaltic járatai is. A marketingalapból bármilyen cég járatindításával kapcsolatos közös marketingre lehet költeni, tudtuk meg a turizmusmarketingre évi nagyjából 6 milliárdos kerettel rendelkező MT Zrt.-nél.

Nemcsak az állami támogatásról nem mondott igazat a Ryanair vezérigazgatója. O'Leary azt mondta: kaptak kedvezményt a budapesti repülőtér üzemeltetőjétől, de annak mértéke üzleti titok, valamint arról is, hogy a kettes terminálról is fognak repülni. „Korai lenne ezt kijelenteni” – mondta lapunk kérdésére ez utóbbiról Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs vezetője, megjegyezve: bár a terminálon „sajnos hely van bőven”, egyelőre biztosat nem lehet mondani, mert „folyamatosan jönnek be a légitársasági igények”. Március 27-től él a nyári ferihegyi menetrend, „addigra minden a helyére kerül” – mondta Hardy.

A kommunikációs igazgató megjegyezte azt is: semmilyen többletkedvezményt nem kapott a Ryanair, csak amit más légitársaságok is megkaphatnak, az ezekkel kapcsolatos feltételek letölthetők a reptér honlapjáról. Arra, hogy kötöttek-e bármilyen megállapodást, azt válaszolta: az unión belül az EU-s légitársaságoknak csak le- és felszállási időt kell kapniuk adott repülőtéren a légiirányítástól, meg kell fizetniük a leszállási- és egyéb díjakat, repülési tervet kell benyújtaniuk, és ezzel már jogosultak az EU-n belül bármely repülőtér használatára. Ha valaki ide telepít repülőt, akkor kellenek megállapodások, például az ingatlankezelésről, ezen még most is dolgoznak, tudtuk meg Hardytól.