4 milliárd eurónyi hitelfelvételre készülünk
Az állam jegybanki betétje, a Mol-pakett és a nyugdíjvagyon ad egyfajta biztonsági hálót a magyar államháztartás 2012-es finanszírozásához - mondta Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkára a Napi Gazdaság makrokonferenciáján.
Az idén mintegy 4 milliárd euró devizafinanszírozási forrást tervez bevonni az állam, a visszafizetendő devizahitelekre 1,2 milliárdot, az IMF-hitel törlesztése 3,3 milliárdot visz el. A forrásbevonás elsődleges csatornája egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátás lesz, amihez piaci bizalom kell, ami pedig az EU/IMF-tárgyalások eredményességén múlik.
Vannak biztonsági hálók
Az állam bő egymilliárd eurós MNB-betétje mintegy biztonsági hálóként működhet a finanszírozás szempontjából - a betét az év végére 1,5 milliárd euróra nőhet. A tavaly megvásárolt Mol-pakett szintén likvid finanszírozási forrást nyújthat, hasonlóan a magánnyugdíjpénztári átalakításból átadott eszközök még nem értékesített részének mobilizálásához. A finanszírozásban vannak egyéb tartalékok, az ÁKK repokerete és a kincstári egységes számla (KESZ).
Az államháztartás finanszírozása tekintetében a 2012-es év rendhagyó évnek tekinthető, a finanszírozási szükségletben ellentétes folyamatok figyelhetők meg - mondta Nátrán. Hozzátette: a nettó finanszírozási igény historikusan talán a legalacsonyabb, míg a bruttó finanszírozási igény historikusan talán a legmagasabb.
Kockázatok is vannak
A magyar államháztartás finanszírozási helyzetét talán leginkább a szektorális adók és a bankadók határozzák meg. 2013-ban a szektorális adók kivezetése és a bankadó csökkentése várható. A hazánkkal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás tétje az, hogy az Európai Bizottság igazolva látja-e, hogy így is tartható a 2,2-2,5 százalékos hiány vagy az a bizottsági prognózisnak megfelelő 3,25 százalék lesz majd.
Nátrán elmondta: a finaszírozásban jelentősen nőtt a külföldiek szerepe, ennek eredményeként a forint állampapírok mintegy 40, a deviza papírok esetében 90 százalék feletti a tulajdonuk aránya. Ez egyrészt sérülékenységet jelent, másfelől a magyar papírok iránti bizalmat mutatja.
Hangsúly a vállalatokon
Jelenleg nem az állam finanszírozása, hanem a vállalati hitelezés kérdése áll a középpontban. A végtörlesztésről szóló tárgyalások eredményeként egy tehermegosztás történt a kormány és a kereskedelmi bankok között, amelynek egy növekedési paktum is a része. Ennek mentén egy közös stratégiával igyekeznek a felek javítani a magyar gazdaság finanszírozását.
További pozitív hír, hogy a bécsi kezdeményezés megújítása folyamatban van, amelynek célja, hogy a leánybankokból történő forráskivonás a lehető legkisebb mértékű legyen A harmadik pozitív tényező Nátrán szerint, hogy a magyar bankszektor megítélését javíthatja az EU/IMF-megállapodás, mivel ez erősítheti a Magyarországgal szembeni bizalmat.
Az MNB készen állt, hogy devizalikviditást nyújtson a végtörlesztés kapcsán és jó hír, hogy ez nem rengette meg a devizatartalékot, mivel jelentős az EU-s források beáramlása, valamint a folyó fizetési mérleg többlete - hangsúlyozta az NGM helyettes államtitkára.