Így maradhat életben a magánnyugdíj

A Stabilitás Pénztárszövetség közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a tagság hathatós segítsége nélkül a magánpénztári szektor nehéz helyzetbe kerül, hiszen a pénztáraknak továbbra sincsenek bevételeik, csak törvény által előírt adminisztrációs költségeik. Jelentős terhet jelent továbbá a pénzügyi felügyeletnek fizetendő vagyonarányos felügyeleti díj, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyont figyelembe véve éves szinten 80 millió forintot tesz ki.

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a pénztárak legfeljebb a tagdíj 0,9 százalékát vonhatják le működési költségekre. A Stabilitás korábbi számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A tagság visszajelzései alapján ezt a plusz terhet azonban már sokan nem tudják vállalni.

A működés szempontjából kulcsfontosságú kérdés lehet, hogy a tagok működési célú adományokkal, önkéntes alapon járuljanak hozzá pénztáruk fenntartásához. Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet, amely függ a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől.

A működési célú adomány lényege, hogy azt a tag egy támogatási szerződés megkötésével közvetlenül a pénztárának juttathatja, amely összeget a pénztár a tag rendelkezése értelmében teljes egészében a működési költségek fedezésére fordíthat. Az így befizetett összeg, a tagdíjjal ellentétben – a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét.

A pénztárszövetség a döntést elősegítő információk mellett a pénztárak működőképességének hosszú távú fenntartása, jövőbeli lehetőségeinek felmérése érdekében összeállított a pénztártagok számára egy kérdőívet is, amelyet szintén honlapján tesz közzé.

A szövetség hangsúlyozta: az önkéntes adomány bevezetése mellett sok tagnak megérheti a pénztári rendszerben maradni, ugyanis egy nagyon alacsony költségű, hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit élvezhetik. Azonban hosszabb távon mindenképp indokolt a magánpénztárak jogszabályi környezetének felülvizsgálata. A szövetség erre vonatkozóan javaslatokat dolgoz ki a kormányzat számára, és a piac szereplői örömmel vennék, ha az új jogszabályok tervezett kidolgozásakor figyelembe vennék majd a pénztárak véleményét is.

A Portfolio.hu szerint a pénztárak láthatóan a leginkább racionális opciót választották ki. Az adminisztratív korlátok miatt egy szimpla befizetésen nem tud akkora díjat levenni a pénztár, hogy a működését fenntartsa, viszont ha adományt kap, akkor már sokkal jobban néz ki a helyzet. A neheze viszont még csak most jön, a pénztáraknak ugyanis meg kell határozniuk, hogy mekkora adománnyal lehet a működést megoldani. A nagyobb pénztárak esetében éves szinten 4000-5000 forintból is meg lehet ezt oldani, viszont a kisebb pénztáraknál 10 ezer forint fölé is nőhet az összeg éves szinten.

Ezen felül még azt sem tudni, hogy a jelenleg 11 még működő pénztárból hány marad meg, mivel az összeolvadásokkal a működést is olcsóbbá lehet tenni fajlagosan. Azt is hallottuk pénztári vezetőktől, hogy éves szinten 3000-3500 forintból is meg lehetne oldani a működést, ha például egy nagyobb pénztár lenne, például 70-80 ezer fővel.

Márpedig ez, mint arról korábban az Index beszámolt, a pénztárak által vizsgálat lehetséges forgatókönyvek egyike. Mint megírtuk, a mostani rendszerben a kasszák akkor sem tudnánk fedezni a működés költségeit, ha lennének befizetések. Ezért több pénztárnál már döntöttek a végelszámolás megkezdéséről, akik még nem, azok többek között egy nagy, közös nyugdíjpénztár felállításán gondolkodnak.

Más ötletek is vannak a magánnyugdíj-pénztári tagok vagyonának megmentésére. Egy LMP-s törvényjavaslat, mint arról beszámoltunk, azt tenné lehetővé, hogy a megmaradt magánpénztári megtakarításokat át lehessen vinni az önkéntes nyugdíjkasszákhoz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!