Mi lesz hát az uniós milliárdjainkkal?
A tervek szerint hamarosan foglalkozik az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy a túlzott deficit miatti eljárás keretében javasolja-e az európai uniós tagországoknak, hogy ideiglenesen és részlegesen függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatásokat.
Ezt Karolina Kottova, a testület egyik szóvivője jelezte hétfőn Brüsszelben, az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva. További részleteket a szóvivő nem közölt, csupán arra emlékeztetett még, hogy a témában Olli Rehn pénzügyi és gazdasági felelős az illetékes.
Az EU-tagországok pénzügyminiszterei az Európai Bizottság javaslatára a múlt hónapban döntöttek úgy, hogy a túlzott államháztartási deficit miatt Magyarország ellen régebben indított eljárás folytatódik. Túlzott deficit miatt huszonhét uniós tagállam közül huszonhárom ellen folyik eljárás az unióban.
Az akkor kiadott közlemény is utalt arra, hogy a következő lépések egyikeként – mivel euróövezeten kívüli országról van szó – Magyarország esetében a kohéziós alapból származó kifizetések felfüggesztése is felmerülhet. Korábbi tájékoztatás szerint egy ilyen intézkedés legkorábban a jövő évtől esedékes uniós támogatásokra vonatkozhatna, és csak azokra, amelyek esetében a támogatott beruházás még nem kezdődött el.
Mint azt korábban megírtuk, a kohéziós alapból érkező pénzeket a fejlesztési terv két úgynevezett operatív programjában használná fel hazánk. Az egyik a Közlekedési operatív program (Közop), míg a másik a Környezet és energia operatív program (Keop). Mindkét operatív programban vannak a kohéziós alapból érkező támogatások mellett úgynevezett ERFA-támogatások is, de meglehetősen csekély arányban.
A Közop támogatási keretének nagyjából 75 százalékát kohéziós alapos pénzek teszik ki, míg a KEOP-ban körülbelül 90 százalék ez az arány. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a közlekedési fejlesztésekre 3,8 milliárd euró (mostani árfolyamon 1178 milliárd forint) a kohéziós alapból megítélt támogatás, míg környezeti és energetikai projektekre 4,5 milliárd euró (1395 milliárd forint) – mondta el korábbi kérdésünkre Essősy Zsombor.