Még százezer embernek kellene munka

Idén januárban a nyilvántartott álláskeresők száma 648,4 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 17,4 százalékos (96,1 ezer fős) növekedést, míg az előző év azonos hónapjához képest 5,2 százalékos (35,9 ezer fős) csökkenést jelent - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményéből (pdf).

A szokásos trendek szerint az álláskeresők létszáma januárban általában jelentősen megugrik, azonban a növekedés mértéke idén erősebb volt, mint 2011-ben. Újabb recessziós hullám következtében a munkáltatók több esetben éltek a létszámleépítés eszközével, de a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező dolgozóik egy részének sem tudtak további munkalehetőséget biztosítani. Ezen túl a hagyományos közfoglalkoztatási feladatok szezonalitása télen kisebb foglalkoztatást eredményezett.

Az Észak-Alföldön nőtt leginkább

Decemberhez képest minden megyében emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, a
növekedés azonban a legnagyobb mértékben Észak-Alföld (24,4 százalék) és Dél-Dunántúl (20,7 százalék) munkaerő-piacát érintette. Továbbra is igen jelentős megyék közötti különbségek figyelhetők meg. Kiugróbb országos átlagot (17,4 százalék) meghaladó mértékben 9 megyében emelkedett a nyilvántartott álláskeresık száma.

Azokban a megyékben emelkedett az álláskeresők száma intenzívebben, ahol a közfoglalkoztatás szignifikánsan volt jelen, de a programok kifutásával a közfoglalkoztatottak ismét megjelentek a kirendeltségeken. Kisebb mértékű, mindössze 5,7 százalékos volt az emelkedés Budapesten.

Az álláskeresők között a legmagasabb a 8 általános iskolát végzettek aránya (41,9 százalék), a szakmunkásképzıt vagy szakiskolát végzetteké 30 százalék, a szakközépiskolát vagy technikumot végezetteké 14,1 százalék, a gimnáziumot végzetteké 9 százalék, a felsőfokú végzettségűeké pedig mindössze 5 százalék.

Huszonötödüknek juthat munka

Idén januárban a foglalkoztatók összesen 25,5 ezer darab munkaerőigényt jelentettek be a munkaügyi kirendeltségekhez - ez azt jelenti, hogy az álláskeresők mindössze huszonötödének juthat munka. Az állások több mint egyharmada volt támogatás nélküli és közel kétharmada támogatott munkalehetőséget takart, ezek az arányok tavaly januárban is hasonlóak voltak.

A beérkezett munkaerő-igények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek megyénként. A hátrányos helyzető térségekben a támogatott állások vannak többségben, míg a fejlettebb megyékben a nem támogatott állások. A fővárosban, Fejér, Zala és Komárom-Esztergom megyében 10 állásból 9 nem támogatott, addig Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Vas, Békés, Hajdú-Bihar megyében 10-ből 8-9 támogatott állás volt 2012 januárban.