Lázár: Tíz éve kikérem Sánta véleményét
A Fidesz parlamenti frakciója írta a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslatot, annak megalkotásában azonban volt szerepe a Continental Dohányipari Zrt.-nek is, közölte budapesti sajtótájékoztatóján Lázár János frakcióvezető a jogszabály születésével kapcsolatos sajtóhírekre reagálva.
Mint arról az Index is beszámolt, Lázár János és a hódmezővásárhelyi érdekeltséggel is rendelkező Continental vezetője, Sánta János kezdettől fogva együttműködött az említett törvény kialakításában, az árusítást monopolizáló javaslat uniónak megküldött verziójánál egyenesen Sánta János van feltüntetve a dokumentum szerzőjeként.
A frakcióvezető, Hódmezővásárhely polgármestere közölte: a javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja írta, de emellett eredetileg is azt szerette volna, hogy a jogszabály megalkotásában legyen szerepe a Continentalnak, mivel egy magyar dohánygyártóról van szó. Ezért teljesen természetes, hogy igyekezett megtudni a cég véleményét, tette hozzá, felidézve, hogy dohányügyekben a korábbiakban is kikérte a magyar és a külföldi gyártók véleményét egyaránt.
A dohányszövetség elhatárolódik
"A BAT Pécsi Dohánygyár Kft., az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. és a Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt. (ULT) vállalatként is és mint a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének alapító tagjai is megdöbbenten szembesültek a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek számos jogi és etikai kérdést vetnek fel. Azon túl, hogy a fent említett módosítások nem egyeznek a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének számos alkalommal publikált javaslataival, senkinek, semmilyen, a szövetség szakmai álláspontjától eltérő javaslat képviseletére nem volt mandátuma. Amennyiben a szövetség bármely tagja ezt tenné vagy tette volna, csak és kizárólag saját nevében és a Szövetség alapelveinek megsértésével teheti, ezért az esettől a BAT, az Imperial és az ULT a leghatározottabban elhatárolódik" - közölte a szövetség.
„Volt, aki támogatta az előterjesztést, volt, aki nem. Nem nagy fantázia kérdése, hogy ki az, aki igen, és ki az, aki nem" - mondta a javaslatról. Sánta Jánosról szólva - aki egyben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke, kifejtette: tíz éve ismeri őt, és ugyanennyi ideje kéri ki a véleményét a hódmezővásárhelyi vállalkozónak. Ez a társadalmi egyeztetés része, jelezte, megjegyezve, hogy a pécsi dohányipar is véleményezte az indítványt.
Megismételte, hogy a dohány-kiskereskedelmet a tervek szerint újraszabályozó kormánypárti indítványnak - amely állami monopóliummá nyilvánítaná e termékek kiskereskedelmét -, három fő célja van: megnehezítse a fiatalok cigarettához jutását, az 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna magyar családokhoz kerüljön, és támogassa a magyar dohány-előállítókat. Utóbbival kapcsolatban kitért arra, hogy szerinte semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy magyarországi dohánykereskedők vagy -előállítók olyan jogokhoz jutnak, mint amilyenekhez a Philip Morris jutott az elmúlt években „nem kevés törvényi kedvezménnyel".
A kormánypárti képviselők által benyújtott, a dohány-kiskereskedelemről szóló javaslat zárószavazása korábban kétszer is szerepelt az Országgyűlés napirendjén, ám a kormánytöbbség még az előterjesztés elfogadása előtt úgy döntött, csak az Európai Bizottság véleményének kikérése után dönt az indítványról. A parlament az előző héten Lázár János zárószavazás előtti módosító javaslatával alakította ki az előterjesztés végleges szövegét, amely alapján az állam továbbra is monopóliumot szerezne a dohány-kiskereskedelem felett, így dohánytermékeket a jövőben csak korlátozott számban kiadható koncessziós szerződések alapján működő kereskedők árulhatnának.