Kiborultak a munkaadók a kormány BKV-mentő ötletén
További Magyar cikkek
A két legnagyobb hazai munkáltatói érdekképviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elfogadhatatlannak tartja az általános utazási költségtérítési kötelezettség ötletét, derül ki a két szervezet csütörtökön közösen kiadott közleményéből.
A parlamentnek múlt pénteken benyújtott személyszállítási törvényjavaslat egyik pontja kötelezné a munkaadókat, hogy ez év július elsejétől minden munkavállalójuk minden – tehát helyi és helyközi tömegközlekedési – költségét fizessék meg. Jelenleg, ha a dolgozó lakcíme és munkavégzésének a helye eltérő településen van, akkor fizetni kell vagy a napi munkábajáráshoz a bérlet árának 86 százalékát, vagy, ha ideiglenesen a munkavégzés helyén lakik, akkor az állandó és ideiglenes lakcíme között, a hétvégi hazautazási költségek 86 százalékát, de maximum havi 30 ezer forintot.
Ezt a kötelezettséget kiterjesztenék általános, helyi és helyközi utazásra, valamint a felső korlátot eltörölnék, a vonatkozó jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék a helyi közlekedés esetében is. A tervezett intézkedés a helyi tömegközlekedési vállalatok pénzügyi helyzetét javítaná, szakmai körökben BKV-mentő passzusként emlegetik.
A munkaadói szervezetek szerint a javaslat a jelenlegi formájában elfogadhatatlan, „amellett, hogy jelentős pluszterhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatásokról szóló adótörvényekkel is ütközik” – olvasható a közleményben. Mint írják, a vállalatok jelentős része már a különadókat, a minimálbért, a szakmunkás-bérminimum emelését, valamint a kötelező bérkompenzációt sem tudják kigazdálkodni, vagy ha igen, akkor csak nagy nehézségek árán.
„A üzleti szféra szereplői tovább már nem terhelhetők. Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő, személyszállítást végző gazdasági társaságok átláthatatlan és ésszerűtlen működtetésének veszteségeit nem fizettethetik meg a hazánkban működő magánvállalkozásokkal” – fogalmazott Dávid Ferenc, a Demján Sándor nevével fémjelzett VOSZ főtitkára. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke emellett megjegyezte: a javaslat „ellenérdekeltté teszi a munkáltatókat a vidéki munkavállalók foglalkoztatásában, ami kedvezőtlen irányba befolyásolja az amúgy is gyenge mobilitási hajlandóságot” – olvasható a közleményben.
A Budapesti Közlekedési Központ – nem meglepő módon – „támogatja a kormány javaslatát a helyi bérletek munkáltatói hozzájárulásának törvényi biztosítására vonatkozóan” – olvasható a BKK közleményében. Szerintük „az eddigi rendszerben az autóval való bejárást részesítik előnyben az adójogszabályok”, vagyis az, hogy az autóval való munkába járás munkáltatói támogatását kilométerenként 9 forintig adómentes juttatásként biztosítja az szja-törvény (igaz, a helyi tömegközlekedési bérlet választható cafeteria-elemként szintén kapott jogalkotói támogatást).
A BKK szerint „a munkáltatói bérlettérítés a helyközi közlekedésben ma is működik, mégsem okozza a munkáltatók csődbe menetelét vagy a bérletárak drasztikus emelkedését, tehát az ezzel kapcsolatos aggályokat a helyi közlekedésben sem tartjuk megalapozottnak”. A közlekedési központ elismeri: a javaslat valóban segíthet a tömegközlekedés finanszírozásában, hiszen „növelheti a bérletvásárló utasok számát, így a közlekedési társaságok bevételeit”.
A fejlesztési minisztérium által kidolgozott, az iránytaxik magyarországi bevezetését is lehetővé tevő törvényjavaslat az elmúlt napokban más okok miatt is a támadások kereszttüzébe került. Abból ugyanis az tűnik ki, hogy az állam által vállalt kötelező alapszolgáltatás csak településenként három járatpár lenne, ami jelentős járatcsökkentést eredményezne a jelenlegi helyzethez képest.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
