Király: Ne várd a májust, Péterem

A magyar adósságszintek nagyon közel vannak azokhoz a kritikus értékekhez, ahonnan már a gazdaság potenciális növekedési lehetősége csökken. A mostani, magas kockázati felárat jelentős 8 százalékos kamatok és a 1,5 százalékos potenciális növekedés mellett plusz 3,5-4 százalékos elsődleges költségvetési egyenleg kellene ahhoz, hogy az államadósság szinten maradjon – mondta Király Júlia, az MNB alelnöke a Portfolio.hu Forint, Válság, Államadósság konferenciáján.

Mivel a potenciális növekedési lehetőségünkön nem tudunk most javítani, és az elsődleges egyenleg sem lesz 1-1,5 százaléknál nagyobb, ezért csak a kockázati felárak csökkenésével érhetjük el az államadósság csökkenését. Ezek, vagyis a kamatok pedig csak akkor fognak csökkenni, ha megállapodunk az IMF-fel egy biztonsági védőhálóról, fogalmazott Király.

Veszélyes határon vagyunk

Ráadásul azzal is szembe kell néznünk, hogy a külföldi anyabankok meg akarják újítani finanszírozási stratégiájukat, ami lényegében hitelezéscsökkentést jelent, ami a potenciális növekedési lehetőségek sérülésében csap le. Ha a belső források (bankbetétek) nem képesek olyan ütemben növekedni, mint a hitelek kiszívása, akkor az hitelezési veszteséget és komoly gazdasági növekedési veszteséget jelent. Király szerint veszélyes határon mozgunk, a potenciális növekedési lehetőségeinket kockáztatjuk, ezért most gazdaságpolitikai fordulat és IMF–EU-hitelmegállapodás kell.

„Sosem gondoltam, hogy május előtt megállapodás lesz” – mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök felszólalásában, amire Király úgy reagált: „ne várd a májust, Péterem”, mondván: szerinte csak akkor lesz megállapodás, ha gazdaságpolitikai fordulat lesz.

A vállalkozások nagy része költségcsökkentési lépéseket hajtott végre, és nem nagyon mentek a bankokhoz, vagyis van egy súlyos hitelkeresleti probléma is, mondta Bod, részben arra reagálva, amit korábban Jelasity Radovan, az Erste elnök-vezérigazgatója említett, miszerint tavaly egész évben annyi új hitel adott ki a magyar bankrendszer, mint 2007-ben és 2008-ban egy-egy negyedév alatt. Bod szerint ráadásul az is problémát okoz, hogy a gazdaságba érkező pénzek egyharmada vállalatokon keresztül érkezik az országban, és most ezek a vállalatok is kivárnak, nézegetik Magyarországot, hogy egyáltalán adjanak-e pénzt.

Látni kellene a jövőt

Csaba László közgazdász szerint nagyon fontos az, hogy a jövőtől mit várunk, ezért lenne fontos, hogy a kormány egy középtávú stratégiával álljon elő. Ennek örülne az üzleti világ, sokkal könnyebb lenne megegyezni az EU-val és az IMF-fel is. A kiindulópont a bizonytalanság, a beruházások összehúzódása, ezek megváltoztatásában a kormányzatnak kiemelt szerepe van.

Ha valaki látja már a jövőt, akkor elkezd majd először saját forrásból növekedni, egy fellendülő szakaszban jöhetnének a hitelek is. Szerinte az nem működik, hogy fordítva ülünk a lovon, hogy egy csomó pénzt nyomunk a gazdaságba, amiből majd növekedés lesz. Előbb a bizalmat kell megteremteni, a beruházások fellendülése ezután jöhet.

Az, hogy onnan vesszük el a pénzt, ahol találunk, egy több ezer éves technikai, utalt a bankadóra és a különböző válságadókra Bod Péter. Szerinte, ha egyszer azt mondják, hogy kell a pénz, azt sok vállalatvezető megérti, de a kormány utána is folytatta a sértegetést és a sarcolást, ami már nehezen érthető külföldön és bizonytalanságot szül. Szerinte nem is az egyes intézkedésekkel, hanem az intézkedések összességével van baj. Mindez együtt túl sok, és túl bonyolult.

A kormányzás az első pillanattól kezdve fut az események után, onnantól kezdve, hogy 2010 nyarán az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy a költségvetési hiány nem mehet 3,8 százalék fölé. Attól kezdve minden héten jött egy olyan bejelentés, ami nem következett a választások előtti (kisebb államra, kisebb adókra, kiszámíthatóságra) vonatkozó ígéretekből, mondta Csaba László.