Ferenc Józsefet másolja Lázár?
További Magyar cikkek
Ausztriában éttermekben és benzinkutakon is árusítható cigaretta, a szakboltokban pedig nem csak dohánytermék árusítható, mondta az Indexnek az osztrák dohánymonopólium vezetője, Tina Reisenbichler. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a dohány-kiskereskedelmet monopolizáló, trafiktörvény néven elhíresült javaslata kapcsán korábban többször hangsúlyozta: a magyar előterjesztés az osztrák megoldáson alapul.
Mint ismert, Magyarországon a dohánytermék-kiskereskedelmet állami monopóliummá tennék és koncesszióban értékesítenék – az engedélyek száma pedig a települések lakosságának a nagyságától függne. A kétezernél kisebb lélekszámú településeken legfeljebb egy, efölött pedig minden kétezer fő után egy-egy újabb dohánybolt működését engedné meg a törvény.
Háttérben a Continental
A trafiktörvény célja az egészségvédelem mellett az, hogy csökkentsék a multinacionális cégek által előállított cigaretta mennyiségét, és helyzetbe hozzák a Continental Zrt.-t – írta a Népszabadság a zárószavazás elhalasztása után. Jelenleg ugyanis a multik, így a Philip Morris és a British American Tobacco (BAT) és az Imperial Tobacco által előállított áru a piac 85-90 százalékát fedi le, míg a maradék az egyetlen, a hazainak tartott gyártó Continentálé. Az egyelőre Brüsszel előtt parkoló törvényjavaslat alapján egyrészt jelentősen lecsökkenne az eladóhelyek száma, ugyanakkor ebben a beszűkült eladási csatornában a hazai gyártó Continental termékei azonos méretű eladói felületen tudnak majd megjelenni, mint a jóval nagyobb vetélytársak árui. A Continental disztribúciós részlege történetesen a Lázár János irányította városhoz, Hódmezővásárhelyhez kötődik, emellett a cég felügyelőbizottsági tagja Dancsó József fideszes képviselő. Lázár beismerte, a törvény kidolgozásában együttműködött a Continental Zrt.-vel, de azt mondta: „szó sincs arról, hogy az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozásnak bármilyen előnye is lenne, legfeljebb a hátrányából faraghatna le valamit”.
A mai mintegy 40 ezer eladóhelyből, melynek fele valamelyik kiskereskedelmi hálózatba tartozik, nagyjából 7000 maradna úgy, hogy a nagy kiskereskedelmi hálózatoktól a forgalmazás jogát elvennék, Budapesten így körülbelül 900 szakbolt maradna.
Arányaiban Ausztriában sincs sokkal több, a 8,5 millió lakosú országban körülbelül ugyanennyi helyen árulható cigaretta. Az osztrák szabályozás leginkább abban különbözik, hogy nem csak trafikban árulható dohánytermék, illetve, hogy a trafikok nem kizárólag dohányterméket árusíthatnak, derült ki Tina Reisenbichler szavaiból.
Benzinkutakon is árulhatnak
„Ausztriában elkülönülnek az állami trafikok és a dohányterméket árusító boltok” – mondta az Indexnek az osztrák dohánymonopólium vezetője. Előbbiekben zömmel megváltozott munkaképességűek dolgoznak, a cigarettát meghatározott áron kínálják, emellett azonban árusítanak kapcsolódó termékeket is, például újságot, sorjegyet.
Dohánytermék azonban nem csak itt forgalmazható, hanem, bár ennél 10 százalékkal drágábban bizonyos éttermek, szállodák, benzinkutak, kocsmák is árulhatnak. A cigarettát nekik is az állami dohánybolttól kell azonban beszerezniük.
Reisenbichler az Indexnek elmondta, Ausztriában a dohányboltok forgalma átlagosan 700 ezer euró évente (mintegy 200 millió forint), 400 ezer euró alatt már veszteséget termel. Állami dohánymonopólum Ausztriában Ferenc József rendelkezése óta van életben, az 1996-óta hatályos szabályozás pedig kitér arra is, hogy cigarettán kívül milyen egyéb termékeket lehet árulni.
Jó lesz-e trafikosnak lenni?
Bár a trafiktörvény kapcsán nálunk is felmerült, hogy – hasonlóan az osztrák szabályhoz – kapcsolódó termékeket is lehessen értékesíteni a trafikokban, a jelenlegi törvényjavaslat ezt nem teszi lehetővé. A kereskedők szerint enélkül kérdéses, hogy megéri-e majd egyáltalán belefogni a vállalkozásba, a bevételük jelentős része származik a kapcsolódó termékek értékesítéséből, a kötött ár és a magas adók miatt a cigarettán a boltnak nem nagy a nyeresége.
A készülő magyar törvény mindössze a kétezer főnél kevesebb lakosú településeken engedné meg, hogy ne dohányboltban, hanem más üzletben, elkülönített helyen áruljanak, a javaslat a jelenlegi formájában pedig nem teszi lehetővé, hogy a trafikok a dohánytermékeken kívül mást is eladjanak. A magyar trafiktörvény-javaslat a dohányboltot úgy határozza meg, meg mint egy „nem mozgó és részekre bontás nélkül nem is mozgatható” üzlethelyiséget, annak más üzlettől elkülönültnek, önállónak kell lennie. A törvényjavaslat szerint a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki a törvényben foglaltak ellenére koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül üzletszerűen folytat dohányáru értékesítést.
Előnyben a hátrányos helyzetűek
Hasonló a két szabályozás a hátrányos helyzetűek támogatásában, Ausztriában trafikosnak bárki pályázhat, a pályázati elbíráláson azonban előnyt élveznek a megváltozott munkakpéességűek, a törvény szerint az eladóknak legalább 50 százaléka közülük kerül ki. A magyar törvény meghatározná, hogy a dohánytermék értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket, a legalább 3 hónapja igazoltan munkanélkülieket, valamint a szülési szabadságról vagy gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérőket, illetve az ilyen személyeket foglalkoztató gazdasági társaságokat. A koncessziót legalább húsz, legfeljebb harminc évre lehet elnyerni, és ha egyéni vállalkozó birtokolja, akkor a jog örökölhető is.
A magyar trafiktörvény zárószavazását többször elhalasztották, Rogán Antal a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke azt mondta, az elmaradt uniós egyeztetés miatt halasztották el a végszavazást, a Külügyminisztérium javaslatára a kormány kikéri az Európai Bizottság véleményét, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmét szabályozó törvényjavaslat nem ütközik-e versenyjogi szabályokba. A zárószavazást pedig majd akkor tartják meg, ha megérkezett az EU véleménye, amely májusra várható. A koncessziós eljárások nyáron indulhatnak, a trafikhálózat 2013. január 1-jére létrejöhet.