Mindenki fizetné Matolcsy új adóját

Egyelőre nem tudni, pontosan mely pénzügyi műveletek után kell fizetni azt az új forgalmi adót, amellyel a kormány a költségvetés lyukait foltozná, és amelyre múlt heti cikkében már Matolcsy György is utalt, az ugyanakkor szinte biztos, a tényleges terhet végül mindig az ügyfelek fizetik meg.

A nemzetgazdasági miniszter által említett pénzügyi tranzakciós adó jellemzően forgalmi típusú adó, és számos módon történhet a kivetése: korábban az Egyesült Királyság esetében a vevőket adóztatták, Japánban pedig az eladókat, de lehetséges mindkét oldal adózatása is, mint ahogy ezt a svédek tették. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján az adóztatásnak számos módozata ismert, írja elemzésében Kalocsai Zsolt az RSM DTM elnök vezérigazgatója.

Az Európai Bizottság 2010 őszén arra jutott, hogy egy 5 százalékos adóból is évi 25 milliárd eurós bevétel származna, és az Európai Parlament is szimpatizálni kezdett az új adónemmel, annak bevezetéséhez azóta sem kerültünk egyetlen lépéssel sem közelebb. A pénzügyi tranzakciós adóról a magyar gazdaságpolitikában is évek óta folyik a vita, amely legutóbb éppen a napokban vetett újabb hullámokat. Kalocsai szerint az új adónem esetleges bevezetése előtt mindenképpen körültekintően kell elemezni a várható hatásokat, különösen akkor, ha ezzel kapcsolatosan más országok tapasztalatai rendelkezésre állnak. Elemzésében rámutat, például a svédek meglehetősen sokat veszítettek a tranzakciós adóval.

A pénzügyi tranzakciós adó bevezetése után ugyanis a tranzakciókat inkább alacsony adóztatású vagy teljesen adómentes országokban bonyolították le, a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételeket szinte teljesen eltüntette a tranzakciók árfolyamnyereségére kivetett személyi jövedelemadó drasztikus csökkenése.

Hasonló veszélyekre hívta fel a figyelmet a múlt héten Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő is.  Szerinte ha egyedüliként bevezetjük a pénzügyi forgalmi adót, az azt fogja eredményezni, hogy bizonyos tranzakciók elhagyják az országot, így bár bevételt hoz, de közben károkat okoz az adó.

Az adószakértő óvatosságra intett a bankok további adóztatásával, mivel a többletterheket végső soron a hitelfelvevők és a betétesek fizetik meg. Ráadásul minél drágább a banki szolgáltatás, annál nehezebb lesz könnyen hitelhez jutni, ami nem segíti a gazdaság előremozdítását.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője az MTI-nek azt mondta üdvösebbnek tartaná, ha az április második felében esedékes konvergenciaprogramban hangsúlyosabbak lennének a kiadáscsökkentő intézkedések. Egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná - mondta, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, mint mondta, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés, tette hozzá.

Az origo.hu úgy tudja, a magyar kormány 100 milliárd forint bevételt vár az új adónemtől, de nem tartják kizártnak, hogy ennek akár a duplája is beszedhető. A lap szerint a pénzügyi tranzakciós adó nem a rövid távú spekulatív ügyleteket és a részvénykereskedést célozná, hanem azokat a pénzügyi műveleteket, amelyet a lakosság és a termelő vállalatok többsége végez.

A Matolcsy által melített adó tehát érintheti a csoportos beszedési megbízásokat, a sárga csekkes befizetéseket, a készpénz elhelyezését és kivételét, de még a bankautomatából való készpénzfelvételt is. A kiszivárgott tervek szerint az adót a bankok fizetnék be, de azt továbbháríthatják az ügyfeleikre, vagyis a tényleges terhet az ügyfelek viselnék.