Bankszövetség: a kormány megszegi az egyezséget

A Nemzetgazdasági Miniszter a mai napon a sajtót arról tájékoztatta, hogy a pénzügyi tranzakciós adó a tranzakciót lebonyolító pénzügyi intézményeknél jelenik meg többlet-ráfordításként, ami ellentmond a Kormány megállapodásba foglalt fenti ígéretének - közölte a Bankszövetség egy közleményben Matolcsy György délutáni bejelentéseire reagálva.

A tárcavezető délutáni sajtótájékoztatóján közölte: a kabinet szerdai ülésén döntött a telefonadóról, a pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról. A kormány a 2013-tól élő tranzakciós adóból 130 milliárdot vár, az adó a bankokat terheli. Ez az előzetesen kiszivárgott - és a Széll-tervben is megfogalmazott - célkitűzésekkel ellentétben az új adót közvetlenül a bankokra terheli.

A Bankszövetség most ezt kifogásolja, és emlékeztet arra, hogy tavaly december 15-én a kormány a bankokkal kötött megállapodásában nem ezt ígérte. Az alku lényege az volt: a banki különadó mértéke és alapja 2012-ben a hatályos szabályozáshoz képest nem változik, de a sarc jövőre a felére csökken, 2014-ben pedig megszűnik, illetve felválthatja azt az egységes uniós bankadó, ha akkora lesz ilyen.

A tavalyi megállapodás arra is kiterjedt, hogy a kormány vállalta: újabb adókkal - a különadó, az árfolyamrögzítés és a végtörlesztés után - nem terheli a szektort, illetve bármilyen adóváltozást előzetesen egyeztet a Bankszövetséggel.

Ehhez képest úgy tudjuk, a tranzakciós adóról az első egyeztetés kedden történt, ami megkérdőjelezi Matolcsy délutáni kijelentését, miszerint a bankokkal hetek óta zajlanak a megbeszélések. Ezen az egyetlen beszélgetésen ráadásul az hangzott el, hogy a kormány nem hoz végleges döntés megfelelő hatástanulmányok elkészítése előtt. Úgy tudjuk, ezek legkorábban júniusra készülhetnek el, a bankok tehát arra számítottak, hogy a kabinet nem hoz végleges döntést ez előtt.

A Bankszövetség esti közleményében azt is megemlíti, hogy a bankok adóztatása és a kormány gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásai között erős ellentmondás feszül. "A Kormány célkitűzései közé tartozik a magyar vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalása mellett – ha azonban a pénzügyi intézményeket többletterhek sújtják, az szükségképpen visszaveti a pénzügyi intézmények hitelezési képességét illetve tovább növeli a hitelek árát."

A közlemény azt is hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben soha nem kérte, illetve soha nem javasolta, hogy a lakosságot a Kormány pénzügyi tranzakciós adóval terhelje meg. "Természetesen a Bankszövetség - mint ahogy korábban is - most és a jövőben is kész a félreértések tárgyalásos formában történő tisztázása."

Ilyen lesz a tranzakciós illeték

Évente 600 000 milliárd forintos pénzügyi tranzakció van évente, ebből egy 130 000 milliárd forintos körre terjed ki az 1 ezrelékes illeték - jelentette be Matolcsy délután. (Ez egyébként megegyezik az Index korábbi számításaival.)

A tranzakciós adó alanya az átutalást végző pénzintézet lesz. Egy 100 000 forintos átutalás a pénzintézetnek 100 forintjába kerül majd – mondta a miniszter, megjegyezve: az adó alól lehetnek kivételek, így mentesül például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnek a magánszemélyek is, ha egyik számlájukról a másikra utalnak. Az adónak a Széll-terv szerint 30 000 forint lett volna a felső határa, végül azonban ezt az elképzelést elvetették.

A kormány döntött arról is: a vállalatok egymás közötti pénzügyi tranzakciói ötmillió forint fölött csak átutalással történhetnek, készpénzes ügyleteket csak ennél kisebb összegekkel lehet végezni. Elvetették viszont azt az ötletet, hogy magánszemélyekre is terjesszék ki valamilyen összeghatárral a kötelező utalást.