Ukrajnában edződött az új IMF-tárgyalónk

Csütörtök reggel nyilvánosságra került, hogy április végén új magyarországi misszióvezetője van a Nemzetközi Valutaalapnak: Tanosz Arvanitisz váltotta Christoph Rosenberget, így a hivatalos hiteltárgyalásokon már ő vezetheti az IMF küldöttségét.

Keményebb vagy puhább?

A váltásból két névtelenül nyilatkozó, pénzügyi körökben mozgó, a gazdaságpolitika alakítására is rálátással rendelkező forrásunk egymásnak ellentmondó következtetéseket vont le. Egyikük szerint azért eshetett Arvanitiszre az IMF választása, mert a korábban Horvátországban, legutóbb Ukrajnában edződött szakember hozzászokott a „kelet-európai, balkáni tárgyalási stílushoz”. Ezért Budapesttel is testhez álló feladatot kap. Forrásunk szerint a váltás jelezheti, hogy a Valutaalap kemény alkudozásra készül, ezért kell a friss ember a feladatra.

Ezzel ellenkező vélemény fogalmazott meg egy másik, pénzügyi-banki körökben is mozgó szakértő. Szerinte most a puhulás szele érezhető az Európai Bizottság mellett a Nemzetközi Valutaalap hozzáállásában is. Ezért kerülhetett szerinte a kifejezetten kemény tárgyalópartner hírében álló német Christoph Rosenberg helyére a rugalmasabb álláspontot könnyebben elfogadó görög.

Nincs is jelentősége?

Ennél sokkal egyszerűbb a helyzet az IMF működésére belülről is rálátó, de névtelenül nyilatkozó harmadik forrásunk szerint: nincs különösebb jelentősége a váltásnak, a misszióvezetők általában háromévente cserélődnek, Rosenberg ezt a három évet már így is túlteljesítette. Forrásunk azt mondta, hogy a személycsere nincs hatással a tárgyalási stratégiára, legfeljebb annyi történhet, hogy mivel Arvanitisz új ember, jobban a számok mögé néz, illetve még helyismeretet is szereznie kell. Szerinte a váltásból az IMF tárgyalási stratégiájának változásaira nem lehet következtetni. A végső döntést a megállapodásról és a tárgyalási mandátumról pedig valójában ugyis Washingtonban hozzák meg.

Ez utóbbit támasztja alá a hivatalos kommunikáció is: kérdésünkre Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője azt mondta, a lépés egy szélesebb körű átszervezés és feladatkörcsere része. Ez a folyamat a Valutaalap egész európai szervezetét érinti.

Ukrajnában edződött

A IMF washingtoni központjában lapunkkal azt közölték, hogy Tanosz Arvanitisz 1994 óta dolgozik a Valutaalapnál. Tanácsadó a szervezet európai részlegénél, és most már a magyar missziót is ő vezeti. Korábban dolgozott Argentínában, Horvátországban, Dél-Afrikában, és Uruguayban is. A legutóbbi, idén márciusban lejárt megbízatása az IMF ukrajnai missziójának vezetése volt.

Emellett részt vett a Valutaalap hiteleinek megreformálásában is a stratégiai tervezésért felelős részleg vezérhelyetteseként. Tanosz Arvanitisz Athénban született, és az ottani közgazdasági egyetemen tanult, majd 1994-ben a Rochesteri Egyetemen szerzett PhD fokozatot, szintén közgazdaságtanból.

Arvanitisz legutóbbi két állomása európai helyszín volt: előbb Horvátországban, majd 2009 decembere óta Ukrajnában vezette az IMF misszióját. Ez alatt az idő alatt igen problémás helyzetekben is fel kellett találnia magát. Bár a horvátoknál még nagyjából rendben mentek a dolgok, Ukrajnáról ez egyáltalán nem mondható el: a viták miatt többször is le kellett állítani a hitelfolyósítást.

Julijától Viktorig

Az ország még 2008 végén vett fel készenléti hitelt a Valutaalaptól, miután a gazdaságát és  sebezhető bankrendszerét a válság megrogyasztotta. Nem sokkal kesőbb jöttek a problémák is: előbb Julia Timosenko kormánya nem volt hajlandó beletenni a 2010-es költségvetésbe az IMF által várt gázáremelést – az IMF először ekkor állította le a hitelfolyósítást, ami csak a 2010-es választások után indulhatott újra.

Ekkor a Valutaalap már Viktor Janukovics elnökkel kötött új hitelszerződést, az államfő pedig hamar végre is hajtotta az elvárt rövid távú korrekciókat. Viszont a közép- és hosszú távú strukturális és intézményi átalakítások teljeséggel megbuktak. Az IMF értékelése szerint azért, mert a kormányzat nem volt elég elkötelezett ezek iránt, ők pedig nem tudták ezeket kellő mélységben ellenőrizni. A Valutaalap döntése értelmében ezért tavaly márciusban az újabb csomag kifizetései is leálltak.

A legnagyobb probléma ugyanaz volt, mint korábban: a kormány nem akarta emelni a gázárat. Miközben az országnak egyre nagyobb szüksége lenne a hitel következő részleteire, és a vitába januárban a pénzügyminiszter is belebukott, az Arvanitisz által vezetett misszió hajthatatlannak bizonyult. Mivel nem látták úgy, hogy Ukrajna teljesítette volna az elvárásokat, mindeddig nem egyeztek bele az újabb hitelrészletek folyósításába.