A törvény, amiről kár is szavazni
További Magyar cikkek
Mint ismert, a jegybanktörvény módosítása az IMF-hiteltárgyalások feltétele. A monetáris tanács végrehajtó jogkörei, valamint a testület létszámának növelése körül továbbra is vita van a kormány és az Európai Bizottság között. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) úgy látja, hogy a módosításokkal nagyon súlyosan csökkenne a Magyar Nemzeti Bank kormánytól való függetlensége.
Az NGM felkérésére most az EKB véleményezte jegybanktörvény módosításának eddigi összes módosításait is, de a jelek szerint korántsem érzik rendezettnek a kérdést. Korábban Simor András is figyelmeztett arra, hogy lényeges témákban nem történt előrelépés.
Sajnos továbbra sem megoldás
Szeritnük ugyan történtek jó irányba történő kisebb előrelépések, azonban "a módosított
törvénytervezet azonban továbbra sem old meg az MNB függetlensége tekintetében korábban kiemelt számos aggályt. Ennélfogva az EKB fenntartja azt az álláspontját, hogy az MNB-törvény hatályos rendelkezései – a módosított törvénytervezetben szereplő, jó irányban tett elmozdulás ellenére – nem kellően előrevivőek a központi bank függetlenségének helyreállításához."
Annak is örülnének ha a mostani eljárásban végre eldöntenénk, hogy mit akarunk, mert a Nemzeti Bank függetlensége körülötti gyakori hercehurca fokozza a bizonytalanságot, ami egyébként mindenkinek káros. Pontosabban:
"A korábbi EKB-vélemények bírálják az MNB-törvény módosításának gyakoriságát, mivel ez hozzájárul az MNB működési alapjainak bizonytalanságához. Ilyen előzmények után az EKB hangsúlyozza, hogy – a későbbi szakaszban történő további módosítások megelőzésére – előnyben részesíti az MNB függetlenségével kapcsolatban fennmaradt, a későbbiekben felsorolt nyitott kérdéseknek az MNB-törvény módosítására vonatkozó, jelenlegi parlamenti eljárás részeként történő rendezését."
Az EKB alelnöke által jegyzett dokumentumban részletesen is fel vannak sorolva vitás pontok, kiemelve a Monetáris Tanács létszáma és jögkörei, a kormány által kinevezhető harmadik MNB alelnök vagy a MNB döntéshozóinak bére körüli kifogásolt részeket.
Tavaly óta húzzuk
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank már a jegybanktörvény tavaly decemberi elfogadása előtt kért abban változtatásokat, ám ezek nem teljesültek, így a törvény miatt a Bizottság kötelezettségszegési eljárást is folytat az ország ellen. A törvénymódosításról március 7-én kezdett konzultációt a kormány az EKB-val (a Bizottság aznap jelentette be, hogy a jegybanktörvény ügyében konkrét lépéseket vár Magyarországtól).
A Bloomberg hírügynökség egy korábbi elemzésében azzal foglalkozott, hogy Simor András egyike azon kevés független intézményvezetőnek, akit Orbán Viktor nem tudott még leváltani az elmúlt két év során.
A Parlament időközben 75 százalékkal vágta vissza Simor András fizetését, megvonta tőle az új monetáris tanács tagok kinevezésének jogát és a jegybankári székek többségét a kormánypárti jelöltekkel töltötte fel. Eközben a jegybankelnök hivatalában maradt, védi az Európai Unió, miután Brüsszel december óta blokkolja az IMF-tárgyalásokat annak érdekében, hogy helyreálljon a jegybanki függetlenség – fogalmazott a hírügynökség.
Az IMF csütörtökön szintén kifogásolta a jegybanktörvény tervezett módosítását. Gerry Rice, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója ma délutáni washingtoni sajtótájékoztatóján azt mondta a Portfolio.hu cikke szerint, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljáráson túlmutató lépések szükségesek.
Gerry Rice a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a magyar hatóságokkal, majd hozzátette, hogy a kötelezettségszegési eljárásban felvetett kérdéseken túlmutató ügyek rendezése szükséges a jegybanktörvénnyel kapcsolatban a jegybanki függetlenség szempontjából.
A nemzetközi szervezetek mostani reakciói arra utalnak: szinte kizárt, hogy a tárgyalások az MNB-törvény jelenleg ismert módosító javaslatának június 4-i parlamenti elfogadása után közvetlenül elinduljanak, jegyzi meg laptársunk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
