Segítse 70 forintokkal az államot!

2012.06.02. 12:16 Módosítva: 2012.06.02. 19:48
Több mint kétszer annyit lottózunk, mióta ismét milliárdokat lehet nyerni az ötös lottón. A legutóbbi telitalálat óta több mint 71 millió szelvénnyel játszottunk, vagyis több mint 16 milliárd forintot lottóztunk el – ebből több mint 5 milliárd előbb-utóbb az államnál landol.

Utoljára tavaly november 19-én volt telitalálat az ötös lottón, így mostanra a nyeremény óriásira hízott, eléri a 3,7 milliárd forintot. Ennek az összegnek a kifizetéséhez nagyjából 188 000 darab 20 000 forintos kellene; ha evés, ivás, pihenés nélkül, folyamatosan számolnánk ennyi pénzt, akkor – másodpercenként egy pénzjeggyel számolva – nagyjából két napon és négy órán keresztül pörgethetnénk a pénzt az ujjaink között.

  A több mint három és félmilliárdos nyeremény már elég vonzó ahhoz, hogy tömegesen csábítsa a lottózókba az embereket: a Szerencsejáték Zrt. adatai szerint a múlt héten több mint hat és fél millió szelvényt töltöttünk ki, ami majdnem kétszerese az átlagos heti három és fél milliónak. Azonban ha mind a hat és félmillió szelvényen más számsort játszottak is meg, akkor is csak a lehetséges számkombinációk nagyjából egyhetede szerepel a játékban, matematikailag tehát most is annak nagyobb a valószínűsége, hogy nem lesz ötös.

Mióta elkezdődött a legutóbbi nyeremény-halmozódás, összesen 71 559 277 szelvénnyel játszottunk, ami azt jelenti, hogy a játékonként 225 forintba kerülő ötös lottóra összesen 16 100 826 075 forintot költöttünk.

Megy az államnak

Sokan a lottót egyfajta önkéntes adózásnak tekintik, és ez valamennyire igaz is: az ötös lottó bevételének csak 46 százaléka megy a nyereményalapba, ráadásul a Szerencsejáték Zrt-nek még ebből kell befizetnie az szja-t is. Vagyis a 225 forintból 103,5 forint szolgálja a nyeremények és azok jövedelemadójának a kifizetését, 121,5 forint marad a cégnél, illetve megy játékadó és egyéb adók formájában a költségvetésbe.

A 46 százalékos érték ráadásul alacsonyabb, mint amit a bevételeiből átlagosan a nyereményekre költ a cég, így ha arra hajtunk, hogy ne az állam gazdagodjon a játékunkból, érdemes más játékra átnyergelni. Ha minden játékot figyelembe veszünk, akkor ugyanis 100 forint bevételből a cég átlagosan 52-t költ a nyereményekre, szja-val együtt pedig már 57 forintot tesz ki az érték, majdnem tíz forinttal többet, mint az ötös lottó esetében.

 

Ha azzal számolunk, hogy előbb-utóbb az állami kasszába kerülnek az szja-n kívül a közvetlen adók és díjak, illetve az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. osztalékaként a vállalat nyeresége is, akkor átlagosan a befizetett összeg mintegy 30 százaléka, majdnem harmada köt ki a központi költségvetésben.

Egy 225 forintos szelvényből tehát nagyjából 70 forint megy a büdzsébe, vagyis a novemberi halmozódás óta ötös lottón eljátszott 16 milliárd forintból több mint 5 milliárd került vagy kerül hamarosan az államhoz. Némileg leegyszerűsítve tehát azt is mondhatjuk, hogy A költségvetés nagyobb nyertese a gigantikus nyereménynek, mint a majdani nyertes lehet.

Egyre csábítóbb

Az elmúlt évek alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy nemcsak ez, de a válság sem akadályozta meg a lakosságot abban, hogy lottózzon. Sőt, sokakat talán éppen ez hajt a lottózókba. Hiszen 2007-hez, a gazdasági válság előtti utolsó évhez képest jelentősen nőtt a fejenként eljátszott pénz összege: míg 2007-ben még alig több mint 14 000 forintot fordítottunk fejenként állami szerencsejátékra, addig tavaly ez már becsléseink és a Szerencsejáték Zrt. árbevétele alapján elérte a 18 000 forintot is, ami 14 százalékos növekedésnek felel meg.

 

Ez azt jelenti, hogy havonta 1500 forintot költünk szerencsejátékra, és ha figyelembe vesszük, hogy 18 éven aluliak nem játszhatnak, akkor ez az összeg megközelíti a kétezer forintot is – ebből kijön hetente két lottószelvény.

Majdnem rekord

A mostani nyeremény miatt valószínűleg sokan a szokásosnál is többet költenek szerencsejátékra, hiszen ha a szombati húzás alapján lesz telitalálat, az minden idő második legnagyobb nyereménye lesz – feltéve, hogy egy telitalálatos szelvény lesz. Az eddigi rekordot a 2003-as 5,1 milliárd forintos nyeremény tartja, a jelenlegi második pedig csak 3,2 milliárd, amit már jóval meghalad a most kifizetendő 3,7 milliárd forint.

 Az eddigi rekorderek
 „Helyezés”  Év  Játékhét  Húzás ideje  Darab  Nettó nyeremény
 1.  2003.  48.  29.nov  1  5 092 890 758 Ft
 2.  2010.  26.  03.júl  1  3 177 138 790 Ft
 3.  2002.  52.  28.dec  1  2 971 005 678 Ft
 4.  2008.  3.  20.jan  1  2 356 386 190 Ft
 5.  2008.  44.  01.nov  1  2 310 384 275 Ft
 6.  2005.  24.  18.jún  1  2 302 041 279 Ft
 7.  2009.  41.  10.okt  1  2 189 049 755 Ft
 8.  2005.  44.  06.nov  1  2 056 228 524 Ft
 9.  2011.  46.  19.nov  1  1 935 227 645 Ft
 10.  2011.  23.  11.jún  1  1 934 388 935 Ft

Forrás: Szerencsejáték Zrt.

Nem halmozódhat örökké

A nyeremény még hónapokig nőhet, de nem a végtelenségig. A szabályzat szerint, ha a halmozódás kezdő időpontjától számított egy éven belül tartott utolsó sorsoláson sincs telitalálatos szelvény, akkor a halmozódás véget ér.

Ekkor a felhalmozódott összeget még ennek az utolsó sorsolásnak az eredménye alapján szétosztják a a két-, három- és négytalálatosok között, méghozzá úgy, hogy a két- és háromtalálatosoknak jut a felhalmozott pénz 10-10 százaléka, a négyeseknek pedig az összes többi.

Segítség, nyertem!

De ha mégis olyan számokat húznak ki most szombaton, amikkel valaki játszott, ráadásul véletlenül pont önben fagy meg a vér a tévé előtt ülve, nem árt tudni mi a teendő. A nyertesnek egy külön telefonszámot, az úgynevezett nagynyertes vonalat kell hívnia a sorsolást követő kilencven napon belül.

A vonal végén a Szerencsejáték Zrt. illetékes munkatársa várja a hívást, aki az első telefonbeszélgetés során először is meggyőződik arról, hogy a vonal túlsó végén valóban a nyertes van. Az azonosítást a játékszelvényen lévő információk segítik, ezeken ugyanis számos olyan adat található, amit csak a szelvény birtokosa ismerhet – írta le az Indexnek az ügy menetét a cég.

D  ZA20120530003
Fotó: Balaton József

A nyeremény felvételéhez ezután egy személyes találkozóra is szükség van, ennek egyeztetésére a „tesztkérdésekre” adott helyes válaszok után kerülhet sor. A találkozón első lépésként – a játékszelvényen található biztonsági azonosító kód ellenőrzése céljából – elkérik a szelvényt, és átfuttatják azt egy terminálon éppúgy, ahogyan a lottózós ellenőrizné, amikor a lottózóban valaki a kettes találatát szeretné beváltani. Ezután rögzítik a nyertes személyes adatait, majd átutalják a pénzt, és itt el is válnak az utak, a cég nem tart további kapcsolatot a nyertesekkel, így befektetési vagy pszichológiai tanácsokat sem ad a rengeteg nyakába zúdult pénzzel küzdő nyertesnek.

"A nyeremények felvétele után nem tartjuk a kapcsolatot nyerteseinkkel: egyrészt ügyelünk arra, hogy kiléte titokban maradjon, másrészt nem szeretnénk betolakodni a magánéletükbe" - mondták a cégnél az Index kérdésére, ugyanakkor azt is jelezték, hogy ilyen irányú kéréssel még nem is találkoztak.