A spanyol pániktól Matolcsy meséjéig

A hét negatív sztárja a világban Spanyolország volt, világossá vált ugyanis, hogy az ország önerőből semmiképp nem fog tudni úrrá lenni finanaszírozási gondjain. Spanyolországnak az idén még 82 milliárd euró adósságot kell refinanszíroznia és hasonló nagyságrendű összegből gyakorlatilag az egész bankrendszert fel kell tőkésítenie.

Először kedden ijesztett rá a spanyol pénzügyminiszter a gazdasági szereplőkre, amikor azt mondta, hogy az ország előtt bezáródtak a pénzpiacok kapui. Azonnal esni kezdett az euró, de ekkor még a piaci szereplők egyre-másra siettek kijelenteni, hogy a spanyol helyzet kezelhető. Miután azonban a Fitch nemzetközi hitelminősítő csütörtökön durván, egyszerre három fokozattal rontottale Spanyolország kockázati besorolását, az előzetes nyilatkozatok ellenére az ország szombaton uniós segítséget kért.

Az unió pénzügyminiszterei pedig egy gyors telefonkonferencia után megállapodtak, hogy a spanyolok akár 100 milliárd eurót is kaphatnak az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmusból, és a segítséget csak a bankágazatra vonatkozó feltételekhez kötik majd, más gazdasági feltételt nem szabnak hozzá. Ezzel Görögország, Írország és Portugália után Spanyolország lesz a 17 országból álló euróövezet negyedik állama, amely nemzetközi segítségre szorul.

Az írek egyébként rögtön jelezték, hogy akkor inkább ők sem szeretnének megszorítani, és hasonló feltételeket kérnek a saját mentőcsomagukhoz.

És ott lebeg még a görög csőd is láthatáron, aminek az esélye a S&P szerint most legalább egyharmad. A héten kiderült, hogy a görög csőd a spanyolok mellett a Ciprust is jó eséllyel magával rántaná, és a román infláció is elszabadulna.

A pénzükre várhatnak

Itthon kinyitott a pénteken felfüggesztett Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet, bár az érintettek pénzt nem vehettek ki, maximum befizethettek. A betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer euróig kárpótolja, de biztosan lesznek komoly vesztesek is, Soltvadkert város és még két önkormányzat például az összes pénzét a megszűnő takarékban tartotta.

Az ország harmadik legnagyobb takarékjának mintegy 17 ezer ügyfele volt, most nagy a bizonytalanság, a számlát vezető cégek és alapítványok vezetői egyelőre éppúgy tanácstalanok, mint a települések első emberei. A cég egyre romló eredményei ellenére még áprilisban is figyelmeztettek, hogy a törvény bünteti, hogy ha valaki rossz híreket kelt egy ilyen stabil pénzintézetről.

Egy tündérmesében fogunk élni, legkésőbb jövőre

Ismét megszólalt Matolcsy György, bár a CNN-nek adott interjúja a külföldieknek szólt, a magyar gazdaság sikereit nekik is az itthon megszokott érvekkel és magabiztossággal támasztotta alá. A rossz gazdasági mutatóinkat azzal indokolta, hogy "átmeneti időszakban vagyunk", és ugyan az idei év "kockázatos egy kicsit", jövőre szárnyallni fogunk.

Azokra a véleményekre, hogy inkább úgy tűnik, hogy mi is a csőd felé lavírozunk, azt mondta, hogy ez "'nonszensz", egy éven belül a magyar tündérmese, illetve a magyar példa sikertörténet lesz. Amikor a jegybank függetlenségét firtatták, elmondta, hogy egyértelmű garanciát jelent, hogy a függetlenségéről szóló törvényt június végéig elfogadja a parlament.

Nem mindenki osztja azonban ezt a véleményt. A GKI elemzése szerint nem a világgal van a baj, hanem inkább velünk. Volt gazdasági miniszterek egy eheti konferencián egyetértettek abban, hogy nagyon rossz irányba indult el a magyar gazdaságpolitika, közülük Chikán Attila lát fordulatra utaló jeleket. Abban is közös nevezőn voltak, hogy az IMF-hitelre mindenképp szükségünk van.

Demján szerint csoda hogy akár még így is működik a gazdaság, külföldi  elemzők szerint pedig egyértelműen nő hazánk kockázatossága. Csaba László szerint a kormány nem értékelte át a gazdaságpolitikáját, a sikertelenségért a továbbra is az előző kormányokat és nemzetközi helyzetet okolják. A gazdasági helyzetről még Gyurcsány szakértői nyilatkozatot mondott, szerinte Európában már nincs is válság.

	23. heti záró	22. heti záró
BUX	17 019	16 383
OTP	3 400	3 375
Mol	16 485	15 450
Richter	37 000	36 400
Magyar Telekom	449	428

Az IMF-hitel feltételéül szabott jegybanktörvényen még tovább szándékozik egyeztetni az NGM, miután múlt hétenjelezték a nemzetközi szervezetek, hogy az eddigi módosító javaslatok egyáltalán nem állítják vissza a jegybank függetlenségét. Mellár Tamás szerint a kormány egyáltalán nem is akar megállapodni az IMF-fel, csak az időt húzzuk, amíg lehet.

Majd a büdös, mocskos karvalytőkére fogjuk

A hét végén robbant ki az újabb MÁV-botrány, ahol videóra vették a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a fejelsztési minisztérium képviselője közti tárgyalást. Az itt elhangozottak alapján a hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hogy nem azokat a vonalakat újítják fel, ahol ez szükséges lenne, a minisztérium képviselője szerint nem tudják elérni, hogy ne "más szempontok" érvényesüljenek a döntéseknél.

Emellett elárulja: a minisztérium sem hiszi, hogy a kormányzati nyilatkozatokban szereplő 8 milliárdos megtakarítás elérhető a vonatok ritkításával, lesznek vonalbezárások, csak meg kell várni, hogy legyen mire, például az IMF-re fogni a döntést.

Egyebek

Kiderült emellett még, hogy az első negyedévben jelentősen, 1,2 százalékkal csökkent a magyar gazdaság, főleg a beruházások maradtak el és a belső fogyasztás is nagyon alacsony. A beruházások talán a legérzékenyebbek a kiszámíthatlanságra, ha nem lehet előre tervezni,  a cégek inkább későbbre halasztják. Ráadásul májusban minden várakozásnál komolyabban, 3,1 százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés az előző évhez képest, és a Mercedes gyár fokozatos beindulása miatt sem jelent majd egyhamar megoldást erre.

A hét eseményeihez tartozik még, hogy Matolcsy, több mint 37 milliárdot várna a játékadóból, de a játékgépek üzemeltetői szerint ez irreális, hiszen az ötszörösére emelt adó miatt ötödére esett vissza a gépek száma. Egyes információk szerint az önkormányzatokon és gyógyszerkasszán is tovább szorítana a kormány és a Szép-kártya működését is átalakítják. A nagy hazai cégek beszámolóiból kiderült, hogy nagyjából a felüknek csökkent tavaly a bevétele, különösen a telekomszektor szenvedte meg 2011-et.

Tiltakoztak eközben a gazdák az új földtörvény ellen, pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium még különadót is akart a nagybirtokokra, bár ezt az NGM lesöpörte az asztalról. Talán még érvelhetnek majd az új nemzeti konzultáció keretein belül, ami egyébként egymilliárdba kerül. A hazai adószakértők pedig annak örülnének, ha most egy darabig már nem piszkálnák az adórendszert.

Küszöbön áll a régiós árampiacok összekapcsolása, az oroszok örömest segítenének a paksi bővítésnél, Bécsben felavatták a régóta várt botrányterminált, a németekelkötelezettek a fiskális unió mellett, Romániában pedig sürgősen eltörölték a plázastoppot az EU kérésére.

Több kellemetlen baki is kiderült a héten, mint az újfent elírt költségvetési törvény, vagy hogy a Szerencsejáték Zrt. online sportfogadási felülelete csak az Eb utánra készül majd el.