Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-4 °C
5 °C

Helló nyár, helló 300-as euró!

Ez történt a gazdaságban az év 21. hetében

2012.05.26. 17:33
Egyre forróbb a helyzet, nagyon szeretnénk már azt az IMF-megállapodást, de konkrétumok még mindig nincsenek. A devizaadósoknak még mindig nem könnyű, többen választják az árfolyamgátat és olyan is van, akin csak a most már aktív eszközkezelő segíthet. Jól megy a magyarországi multiknak, darabolják a Malévot.

A hét elején a gazdasági és a költségvetési bizottság is meghallgatta a Fellegi Tamást váltó Varga Mihályt, és támogatta a tárcanélküli miniszter kinevezését. Varga, aki magyar részről az IMF tárgyalásokat vezeti majd, elmondta, megfelelő mandátumot kapott Orbán Viktor miniszterelnöktől ahhoz, hogy tárgyaljon, így a szerepe több lesz, mint egy postásnak. Azt mindemellett nem tudta megmondani, hogy mikor kezdődhetnek a tárgyalások, mikor zárulhatnak le, és pontosan milyen összegre lenne szükségünk, mivel Varga nem szupermen.

Már tényleg szeretnénk

A tárgyalások megkezdése előtti legfőbb akadály továbbra is a jegybanktörvény módosítása, az EKB és az Európai Bizottság által korábban kifogásolt pontok rendezésére a kormány ugyan már beadott néhány módosítást, a zárószavazás csúszik a korábban tervezetthez képest, a parlamenti ülésterv szerint csak június 4-én lehet szavazás. Ez viszont azt jelenti, hogy akár már június elején leülhetünk az IMF-fel. Londoni elemzők a tárgyalás megkezdését későbbre, nyár közepére valószínűsítik.

Hogy meg szeretnénk állapodni, az ugyanakkor egyre biztosabb, a kormány lassan naponta üzen a piacnak. Az Állami Adósságkezelő Központ például bejelentette, korábbi tervével ellentétben mégsem bocsátana ki új devizakötvényt az EU–IMF-megállapodás előtt  .

Egyes elemzők szerint a magyar kormánynak azért lett különösen fontos egy készenléti hitelkeret, hogy tompítsa azokat a negatív gazdasági hatásokat, amelyeket a görögöknek az euróövezetből való esetleges kiválása okozhat. Orbán Viktor a héten úgy vélte, a görög válság megrengeti a demokratikus Európát, de mi mindenre felkészültünk.

Sürgető a helyzet

Egyelőre valóban nincs magyar pánik a görögök miatt, de még lehet. A láncreakció minket is elérhet, a héten így is 303 forint fölé ugrott az euró árfolyama és tovább nőttek a magyar kötvényhozamok is a Görögországgal kapcsolatos félelmek miatt. Pedig londoni elemzők szerint a befektetők egyelőre még nem veszik komolyan azt a forgatókönyvet, hogy megszűnhet az euróövezet. Az IMF-fel való megállapodáson múlhat az is, hogy a jegybank kamatot tud-e csökkenteni. Az elemzők többsége emelést ugyan nem vár kamatemelést, de komoly kérdés, mikor megyünk 7 százalék alá.

    21. heti záró  20. heti záró
 BUX  16 413 16 473
 OTP   3 520 3429
 Mol  15 410 15 715
 Richter  35.300 36 600
 Magyar Telekom  436 428

Hogy minket hogyan érint majd egy esetleges görög csőd, vagy kilépésük az eurózónából, az tehát egyelőre bizonytalan, nekik azonban biztosan komoly problémákkal kell majd szembenézniük. Már most is mindennaposak a zavargások, londoni elemzők szerint pedig bármi elképzelhető, akár katonai puccs is lehet a görög válságból.

A németek - bár megengedhetnék maguknak - már inkább nem is mennek oda nyaralni, hiába az utazási irodák kedvezményei, félnek az esetleges erőszakos cselekményektől. Mi nem félünk a görög nyaralástól, csak pénzünk nincs rá: a végtörlesztés idén sokaknak elvitte az idei nyaralását. Akinek pedig van pénze, gyakran az is inkább biztos befektetést keres, új autó helyett inkább termőföldet, vagy lakást vásárol. A végtörlesztés lefelé vitte az ingatlanárakat, a föld viszont drágult 2011-ben.

Továbbra sem könnyű a devizaadósnak

A devizahitelesek többsége pedig, aki nem tudott végtörleszteni, továbbra is a kiutat keresve figyeli az árfolyammozgásokat, a bankok szerint az utóbbi időben megnövekedett az érdeklődés az árfolyamrögzítés iránt. A Raiffeisen már meg is nyitotta az árfolyamgátat. Augusztustól kellene minden devizahiteles igényét befogadni, náluk már jövő héttől lehet jelentkezni.

De sokan vannak olyanok is, akiknek ez sem megoldás, több mint 3000 lakás a kényszerértékesítése kezdődött meg, ezzel párhuzamosan pedig az eszközkezelő megkezdte az adósmentést, megkötötték az első szerződéseket, főleg kelet-magyarországi lakások kerültek az állam birtokába.

A bedőlt hitelű ingatlanok egy részét az állam veszi meg, az adósok visszabérelhetik a lakásukat. Idén nyolcezer lakást vesz meg az eszközkezelő, a betervezett pénz azonban biztosan nem lesz elég, a kormány hozzányúlhat a 100 milliárdos tartalékhoz. Nem csak a lakosság tartozása nagy, rekordon van az állami intézmények adóssága is,  tartozásuk ötvenmilliárd forint fölé nőtt, részben a megyei intézmények államosítása miatt.

Rosszabb, mint máshol, jobb, mint régen

A helyzet egyébként sem rózsás, Magyarországból – bár nagy reményekkel vágtunk neki a kétezres éveknek - sereghajtó lett, a régió utolsó helyére kerültünk. Korrupcióban viszont verhetetlenek vagyunk, a vesztegetés és a kenőpénzek fizetése két és félszer gyakoribb az európai átlagnál. De legalább kétszer annyi krumplilevest tudunk főzni egy átlagos fizetésből, mint a nyolcvanas években.

Már akinek van fizetése, jelenleg több mint félmillió magyar keres munkát. Áprilisban a tavalyinál tizedével kevesebben voltak állás nélkül, de ötször több ember csoportos elbocsátását jelentették be a vállalatok. Eközben kiugróan magas a munkanélküliség a fiatalok körében is, 75 millió fiatal hiába keres állást, legalább 2016-ig nem lesz jobb a helyzet.

Persze nem minden szakmában rossz a helyzet, az informatikusnak például könnyű új állást találni, az informatikai cégeknél dolgozók fele azt gondolja, hogy gond nélkül el tud helyezkedni. A Morgan Stanley szerint a régiónké a jövő, mi viszont kiszámíthatatlanok vagyunk, így lemaradunk. Az OECD is magyar botlást jósol, szerintük két és félszer nagyobb recesszió lesz, mint év elején várták.

Adó, adó, adó

Miközben Matolcsy György a tranzakciós adó előnyeit ecsetelte a Heti Válasznak adott interjújában, a Bankszövetség úgy vélte, annak minden pontját át kellene írni. Adóügyben egyébként is mozgalmas volt a hét, kiderült, hogy a hatalmas áprilisi államháztartási többlet főleg az áfa, a jövedéki adó és az szja-bevételekből jött.

Számlát nem adó ügyvédekre csapott le az adóhivatal, áfát emelnek a csehek, adókat csökkentenek Lettországban, közeledik a szlovák egykulcsos adó vége, Kína is adóreformmal csökkentenéa jövedelmkülönbségeket. Itthon átírnák az öt napja elfogadott telefonadót, év végéig 400 és 1400 forint lesz a maximális havi ad, vagyis többet telefonálhatunk idén adó nélkül.

Milliárdos üzletek

A céges világ is sok meglepetést tartogatott a héten, az Alteo hárommiliárddért szélerőművet vett, a veresegyházi GE 47 milliárdért turbinát adott el Izraelnek, bioetanol üzem épül 48 milliárdból Mohácson, Brazíliába megy a magyar almaszirom. Próbavásárlócég költözik Budapestre, a Bare International európai központja lesz nálunk, és a magyar piacon hódítana a cseh áramszolgáltató is, az Energetikai Központ Zrt. olcsóbban árulná az áramot, később gázt is értékesítene. Erősen kezdett a budapesti Hard Rock Cafe, az öt legjobban teljesítő egység közé került a budapesti étterem, nagyot nőtt a Ryanair is, és jól megy a Hankooknak is, tizenkétmillió magyar abroncsot gyárt.

A becsődölt Malévtól két gépet vesznek a csehek, és szétosztják az állami cég repülési jogait is. Izraeli, moldovai, tunéziai és vietnami jogokkal kezdik, bár a légitársaságok inkább az ukrán, orosz és török városok iránt rdeklődnek. A Malév-csőd és kormányzati mulasztások miatt a budapesti reptér forgalom hetedével esik, 12 milliárd lesz a mínusz, csúszik a Malév-dolgozók kifizetése is. Jó hír viszont, hogy épülhet a szlovák-magyar gázvezeték , a Veľké Zlievcét Vecséssel összekötő 115 kilométer hosszú vezeték 160 millió euróból épül meg. A GYSEV vezetőivel épül az új MÁV , az igazgatóság elnökét is a GYSEV-től hozta, most a vezérigazgató és helyettese is onnan jön.



  • Vennék
  • Hírek