Megúszhatjuk az uniós büntetést

Az Ecofin márciusban feltételesen befagyasztott 495 millió eurót a Magyarországot jövőre megillető kohéziós alapokból, "üzenetképp Budapestnek és más fegyelmezetlen országoknak, hogy a tartósan magas költségvetési deficit elfogadhatatlan az unióban." Azonban hozzátették, hogy még júniusban felülvizsgálják a döntést, ha a magyar kormány addigra fel tud mutatni olyan hiteles terveket, melyek révén az államháztartási deficitet tartósan 3 százalék alatt lehet tartani.

Az unió hozzáállásában a fordulat áprilisban következett be, a Barroso–Orbán találkozó után, ekkortól elvileg hamar megkezdhettük volna a hiteltárgyalásokat is az EU–IMF hitelről is. A hirtelen változás azzal együtt is váratlannak számított, hogy  a kabinet megküldte Brüsszelnek a frissített konvergenciaprogramot. Ebben egy 600 milliárd forintos kiigazítást lengettek be, bár ebben a tervben is volt jó néhány homályos részlet, az elvárt hiánycél teljesítéséhez ez az összeg elég lehet. (A hirtelen engedékenység mögött sokan az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzetet látták.)

"Azt várom, hogy felszabadítják az összeget" - mondta a Reutersnek egy, a tagországok álláspontját ismerő magas rangú diplomata, hozzáfűzve, hogy "nincs ellenállás,... ha a bizottság megfelelő egészségi bizonyítványt állít ki Magyarországnak." A pozitív döntés "biztosra vehető" - mondta egy másik diplomata.

Május végén, az Európai Bizottság tavaszi konjunktúra-jelentésében megállapította, hogy Magyarország "valódi előrehaladást ért el az államháztartási deficit fenntartható módon való leszorításában" és a magyar államháztartás deficitje jövőre 2,7 százalék lesz, azaz jóval a 3 százalékos uniós plafon alatt marad. A jelentés közzétételét követően Jose Manuel Barroso elnök javasolta a szankciók feloldását.