Jövőre a bankadó felét tervezik

Az államtitkár a tranzakciós illetékkel kapcsolatban elmondta: folyamatos egyeztetések vannak a bankokkal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, ezekből az egyeztetésekből származik az adónemre vonatkozó tervszám a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban. Hozzátette, hogy a kulcs és a kivetési alap változatlan, így a jelenlegi számítások szerint a bevételi összeg elérhető.

A jövő évi költségvetésben a valójában adójellegű tranzakciós illeték előirányzata az előzetesen közölt 130-228 milliárd forint helyett már 283 milliárd forint, de tegnap Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára is azt nyilatkozta, hogy ez az összeg még változhat. Emellett további 72 milliárd forint sújtja a bankokat a különadó miatt és az egységes biztosítási adóból 52,5 milliárdot remél a kormány. Vagyis összesen 400 milliárd forint feletti összeget szed be a bankoktól és biztosítóktól az eddigi 180 milliárd forint körüli bankadó után.

Akarják, de nem számolnak vele

Az államtitkár az eurózóna változásaival, bizonytalanságaival indokolta, hogy a kormány óvatos költségvetést készített a jövő évre. Egészen pontosan szerinte "masszív tartalékok vannak benne". Az összesen 300 milliárd forint tartalék tartalmazza az általános tartalékot, a céltartalékot és az Országvédelmi Alapot, egyenként 100-100 milliárd forinttal. Cséfalvay elmondta, hogy az is egyfajta tartaléknak tekinthető, hogy a költségvetés nem számol az IMF védőhálójának jótékony hatásaival, vagyis az erősödő árfolyammal és a csökkenő állampapír hozamokkal. Azzal számol viszont, és Magyarország törekvése is az, hogy ez a védőháló mielőbb létrejön.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenleg is és a jövőben is képes adósságát finanszírozni a piacról, a kérdés az, hogy milyen kamatszinten. Úgy vélte, ha van egy IMF védőháló, az nyilvánvalóan egy alacsonyabb kamatszintet jelent majd és egyben megtakarítást a költségvetésben is. Ezzel azonban a költségvetés nem számol, így amikor létrejön a megállapodás, annak pozitív hatása lehet az állampapír hozamokra, és ez egy tartalék mozgásteret jelent a költségvetés számára - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár szerint a tartalékok biztosítják, hogy ha a tervezett 1,6 százaléknál alacsonyabb, akár 1 százalék alatti lesz a növekedés jövőre, akkor is tarthatók a költségvetés számai. Elmondta az is, hogy a sarokszámokból semmiképpen nem szeretne engedni a kormány. Tartani szeretné a GDP-arányosan 2,2 százalékos államháztartási hiányt és a csökkenő adósságot, amely GDP-arányosan 76 százalék körül alakul jövőre.