Várhatóan csütörtökön nyújtja be a kormány a parlamentnek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény új módosítását, amelyet két héten belül fogadhat el az Országgyűlés - jelentette be Varga Mihály szerdán újságíróknak.
A tárca nélküli miniszter közölte azt is: elküldték az Európai Bizottságnak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Központi Banknak (EKB) azokat a leveleket, amelyekben tájékoztatják a nemzetközi szervezeteket a jegybanktörvény módosításával kapcsolatosan. Összesen öt levél született: Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról tájékoztatta, hogy nem kíván előterjesztést tenni sem további jegybankalelnökre, sem pedig a monetáris tanács újabb tagjára. Ugyanilyen tartalmú levelet küldött a monetáris tanács létszámára vonatkozóan Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke Olli Rehn pénzügyi biztosnak. Rogán azt írta, nem kezdeményezik újabb tag kinevezését a monetáris tanácsba mindaddig, amíg le nem jár a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökének megbízatása.
Emellett a kormány képviseletében Varga Mihály, valamint az MNB elnöke, Simor András levelet írt az eddig lezajlott egyeztetésekről, a megszületett megegyezésről és a jegybanktörvény-módosítás elkészült tervezetéről Christine Lagarde IMF-vezérigazgatónak, Mario Draghi EKB-elnöknek és Olli Rehnnek.
Rögös út
Varga befolyását jelzi az új törvény
Az a tény, hogy a magyar kormány új jegybanktörvény-változatot készített, és ezt terjeszti be a parlament elé, arra vall, hogy Varga Mihálynak, a nemrégiben kinevezett IMF-főtárgyalónak nagyobb a befolyása, mint elődjének, Fellegi Tamásnak volt - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.
Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértői szerdai elemzésükben kiemelték, hogy az új tervezet sem kezeli a monetáris tanács bővítésével és a harmadik MNB-alelnök kinevezésével kapcsolatos aggályokat, viszont Orbán Viktor miniszterelnök levélben készül kötelezettséget vállalni arra, hogy Simor András jelenlegi jegybankelnök mandátumának végéig nem él ezekkel a változtatási lehetőségekkel.
A hétfőn visszavont jegybanktörvényt az EU kifogásai miatt kellett módosítani, de a kormány előterjesztése nem minden részletében felelt meg az az EKB követelményeinek, bizonyos pontjai pedig szöges ellentétben voltak azzal. A jegybanktörvény módosítása amúgy feltétele volt az IMF-tárgyalások megkezdésének, melyek még mindig nem kezdődtek meg.
Az Európai Bizottság korábban ugyan elfogadta a magyar jegybanktörvény korábbi korrekcióját, de az Európai Központi Bank és az IMF több változtatást akart. Ezeket a kormány sokáig nem volt hajlandó átvezetni a törvényen, ezért június elején a parlament majdnem egy olyan jogszabályt fogadott el, ami biztosan ellehetetlenítette volna a tárgyalást a Valutaalappal.
Az Európai Központi Bank (EKB) akkor azt közölte, hogy az EU kérései szerint módosított MNB-törvény továbbra sem oldja fel a szervezet függetlenségével kapcsolatos aggályokat. Az EKB például kifogásolta, hogy a monetáris tanács tagjainak száma változtatható, és kinevezhető egy harmadik alelnök is.
A vitás pontok miatt végül a szavazás elmaradt, a törvényt visszavonták, miután Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő kinevezett tárca nélküli miniszter azt kérte Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőtől, hogy a képviselőcsoport fontolja meg a jegybanktörvény végszavazásának az elhalasztását. Erről Rogán később úgy nyilatkozott, hogy a halasztással esélyt adtak az IMF-megállapodásnak.
Rogán a múlt héten már úgy nyilatkozott, hogy a törvényt újraírják, Varga pedig bejelentette, hogy "diplomáciai előcsapást tesz", tehát egyeztet az IMF-fel, az EU-val és az EKB-val is a lehetséges módosításról, és azt követően teszi le a kormány asztalára az új javaslatot.
A cikkcakkokból még a múlt hétre is jutott: Orbán előbb cáfolta, Varga viszont később megerősítette, hogy a héten elkészülnek a szükséges változtatások a törvényhez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
