Milliárdokba került a napon belüli utalás

A bankok 15-20 milliárd forintot fordítottak a fejlesztésre ahhoz, hogy július 1-től négy órán belül teljesüljenek az elektronikusan benyújtott banki átutalások a korábbi egy nappal szemben - jelentette be Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Simor András, a jegybank elnöke emlékeztetett arra, hogy 2010-ben egy MNB rendelettel indult a fejlesztés, amelyben a jegybank 2012. július 1-i határidőt jelölt meg határidőnek. Patai Mihály hozzátette, a napközbeni átutalás jelentőségét az adja, hogy az euróra való majdani átálláshoz ezt a leckét már megcsinálták.

Sikeresnek nevezte a napon belüli tranzakciók rendszerének indulását a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is. Karvalits Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: ez az elmúlt 15 év legfontosabb pénzforgalmi fejleménye; Magyarország csatlakozott ahhoz a húszegynéhány országhoz, ahol a kisértékű, napon belüli átutalások megtörténhetnek.

A hétfőn bevezetett rendszerrel kapcsolatban az első elemzések 2007-2008-ban készültek. 2010 októberében bocsátottuk ki a pénzforgalom lebonyolításáról szóló jegybanki rendelet módosítását, amely 2012. július 1-jei hatállyal bevezette a ma már mindenki által jól ismert ún. „4 órás szabály”-t. Ezt követően alakult meg az országos projekt, amelynek a koordinálását is a jegybank vállalta magára. Az elmúlt 10 hónap folyamatos tesztelésekkel zajlott – tájékoztatott az MNB.

A gyakorlatban

A napon belüli átutalásokhoz úgynevezett elszámolási időpontokat vezettek be. A Giróban az első időpont 8:30, ezután kétóránként következik az újabb elszámolás időpontja, 16:30-ig (kivételt jelent a 14:40-es időpont). A bankok adott ciklusra vonatkozó befogadási határideje tipikusan fél órával előzi meg a GIRO ciklus kezdőidőpontját. Ezért pl. a 10:30-as ciklusra érdemes legkésőbb 10:00-ig benyújtani a megbízást. Ezeken kívül jó tudni, hogy a GIRO-hoz közvetetten csatlakozó hitelintézetek (pl. egyes takarékszövetkezetek) számára nem 4, hanem 6 óra áll rendelkezésre. A Magyar Államkincstár a fizetéseinek túlnyomó részét (pl. a nyugdíjakat) kezdetben még a korábbi, ún. esti rendszerben fogja küldeni (ez a szokott időben fog megérkezni), azonban a felé érkezett átutalásokat (pl. adók) képes napközben fogadni – tudtuk meg az MNB Sajtóosztályától.

Az eddigi rendszerben a bankokban a nap folyamán összegyűlt megbízásokat zárás után (délután négytől hajnali kettőig egy számukra meghatározott időpontban) küldték be a pénzforgalmat lebonyolító Giro Zrt.-hez. Ott feldolgozták a megbízásokat és reggel hatig átadják a Magyar Nemzeti Banknak az adatokat.

Zökkenőmentes átállás

Az MNB tájékoztatása szerint hétfő délután fél 2-ig 400 000 tranzakciót bonyolítottak le, a feldolgozási idő a 4 órás határidőn belül van. Hibát mindössze a tranzakciók ezrelékénél tapasztaltak, ám ez normális jelenség, a rendszer fennakadások nélkül működik. A pénzcentrum.hu úgy tudja, kedden egyedül az OTP-nél merültek fel gondok az internetes szolgáltatás számlatörténet lekérdezés funkciójának működése közben, ami egyes tranzakciókat duplán jelenített meg a számlatörténetben. Közleményük szerint a hiba kijavításán már dolgoznak.

A magyarországi nagyobb bankok közül az Erste Bank már egy évvel az újítás bevezetése előtt megkezdte a felkészülést a változásokra, azokról már tavaly értesítette ügyfeleit. Tájékoztatásuk szerint az új rendszer indulása után problémák nem merültek fel.

Az MKB-nál az Indexnek elmondták, a rendszer problémamentesen indult, a fellépő hibákat még hétfő délelőtt kijavították. A tranzakciók számát tekintve a hónap eleji bérek átutalása miatt a forgalom intenzívnek volt tekinthető. A bank 2010 őszétől készült az átállásra.

A CIB Bank a törvényi kötelezettségén túl az elektronikus úton benyújtott megbízások mellett a papír alapon benyújtott megbízásokat is aznap teljesíti. Kommunikációs részlegük szerint az ő esetükben is zökkenőmentes volt az átállás, köszönhetően a két éves előkészítő munkának.

Simor a hétfői sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem tervezi a rá kivetendő tranzakciós illeték továbbhárítást, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat csökkentést jelentene. Ha az MNB továbbterhelné a tranzakciós illetéket, akkor a jelenleginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb kamatot fizetne a kereskedelmi bankoknak, azaz csak 4,5 százalékos kamatot fizetne a betétek után. Ha a jegybank kamatot kívánna csökkenteni, akkor azt saját hatáskörben tenné meg. Ha viszont változatlan monetáris kondíciót kívánna fenntartani az MNB az új adó mellett, akkor értelemszerűen 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot. Hozzátette, a törvénymódosítás, amely a jegybankra tranzakciós illetéket vetne ki, értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes.