Palócz: El kell halasztani a szuperbruttó kivezetését
A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, Palócz Éva szerint el kell halasztani a szuperbruttó jövőre tervezett kivezetését ahhoz, hogy a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi tervének részben legyen fedezete.
Palócz Éva közölte: ez a lépés, a legalább havi 215 ezer forintot keresők szuperbruttójának megtartása, 107 milliárd forint költségvetési bevételt jelentene. A vezérigazgató szerint az MNB és az Államkincstár megadóztatása értelmezhetetlen, és nem vezet jóra a tartalékok felhasználása sem. A Kopint-Tárki 1 százalékos GDP-csökkenést vár a korábban jelzett 0,3 százalékos gazdasági növekedés helyett 2012-ben. Jövőre a gazdaság 0,7 százalékkal nő a korábban várt 1,5 százalékkal szemben - közölte a vezérigazgató. Az idei inflációs előrejelzés változatlanul 5,5 százalék, a jövő évit 4 százalékra emelte a cég a korábbi 3,6 százalék helyett.
A GDP-arányos (ESA szerinti) államháztartási hiány idén és jövőre egyaránt 2,9 százalék lesz a Kopint-Tárki kutatói szerint, akik az év végére 6 százalékos alapkamatot várnak. Az előrejelzés szerint az euróért átlagosan 295 forintot kell majd adni 2012-ben a tavalyi 279 forint után.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtti felszólalásában elmondta, a 300 milliárd forintos kiadás fedezetét a tranzakciós illeték végső formája teremti meg, a kormánypártok és a kormány tíz intézkedésre tesz javaslatot. A miniszterelnök beszédében köszönetet mondott Matolcsy Györgynek és a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, valamint a gazdasági bizottságnak, hogy kidolgozták a pénzügyi tranzakciós illetéknek azt a formáját, amely megteremti az akciótervhez szükséges költségvetési forrásokat.
Múlt héten kiderült, a kormány a Magyar Nemzeti Bankot és a Magyar Államkincstárat is bevonná a tranzakciós illeték hatálya alá, ebből száz-százmilliárd forint bevételt vár a kormány. Az intézkedés már csak azért is problémás, mert ezzel az állam lényegében az egyik zsebéből tesz át pénzt a másikba, ha a kincstár fizet, az állami intézményeknek és az önkormányzatoknak jut kevesebb, míg az MNB esetében is végül az állam állja a számlát. A betervezett sarc egyébként nem egészen egy nap alatt tovább nőtt. Az NGM-nek csütörtökön elküldött kérdéseinkre ugyanis pénteken délután már azt a választ kaptuk, hogy az államkincstár és az MNB részéről 240 milliárd forint folyhat be.
További százmilliárdot várna a kormány a költségvetésben képzett tartalékok rovására. Az NGM érvelése szerint ez a 100 milliárd forint csak kölcsön, hiszen a jelentős - magyar állampapír-hozamcsökkenésből adódó - kamatkiadási megtakarítása lesz Magyarországnak 2013-ban. Ebből a megtakarításból 100 milliárd kerül a program mögé, a kamatkiadási megtakarítás pedig visszapótlásra kerül az év során, vagyis "a költségvetési tartalék szintjét egész évben ez a módosítás nem érinti".