Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-4 °C
5 °C

Mit csinál Matolcsy egy ekkora lyukkal?

2012.06.29. 16:16
Dermesztő fordulatokat vett csütörtökön a nagyon korán parlament elé vitt 2013-as költségvetés ügye: egy gazdaságélénkítési csomaggal és a tranzakciós adó plafonjának csökkentésével 440 milliárd forintnyi tétel sorsa bizonytalan. Ez rengeteg pénz, hiszen a deficitet 677 milliárd forintra tervezik. Matolcsy az IMF-től, az MNB-s és a kincstári tranzakciós adótól, illetve a 2 százalékosnak álmodott gazdasági növekedéstől várja a probléma megoldását, de részben csak az állam egyik zsebéből a másikba tenné át a pénzt.

Csütörtökön két hír is kikezdte a két hete benyújtott 2013-as költségvetést. A parlament költségvetési bizottsága – mint később kiderült, a kormány és a bankszövetség közötti egyeztetésekkel összhangban – benyújtott egy olyan módosító javaslatot a tranzakciós (csekk)adóhoz, amely az adó napi plafonját 30 000 forintról 6000 forintra csökkentené.

Gyomros a költségvetésnek

Ez azt jelenti, derült ki később, hogy a Széll-tervben 130-228 milliárdosnak mondott, majd a költségvetési törvénytervezetben már 283 milliárdos tételként szerepeltetett adóból – ami az NGM szerint valójában évi 322 milliárd forint, de akár 400 milliárd is lehet – csak 140 milliárd forint fog befolyni a 2013-as költségvetésbe. Vagyis a plafon változtatásával máris keletkezett egy 143 milliárdos lyuk. (A változtatás a költségvetési egyenleg szempontjából nyilván negatív, viszont a közel 300 milliárdosra tervezett banki sarc lényegében tarthatatlan, elviselhetetlen volt: a hitelezés mostaninál is durvább visszaesésével járt volna, ami az egyébként is szerény gazdasági növekedési kilátásainkat nullázta volna le.)

Ezt a 143 milliárdos lyukat Rogán Antal és Harrach Péter még aznap megfejelt további 300 milliárddal. Ugyanis ilyen összértékű gazdaságélénkítő, egyes foglalkoztatotti csoportok elhelyezkedését, valamint a mikro- és kisvállalkozások működésének segítését célzó, adóintézkedéseket is tartalmazó csomagról állapodott meg a két kormánypárti frakció a nemzetgazdasági tárcával. A két tétel összesen 443 milliárd forint – ez rengeteg, majdnem kétharmada a 677 milliárdos tervezett jövő évi deficitnek.

Pénzpumpa

Matolcsy György – akárcsak Rogán – természetesen többször elmondta, hogy egyik változtatás sem érinti a jövő évi költségvetést, a GDP 2,2 százalékára tervezett hiánycél elérését nem fenyegetik az intézkedések. Hogy lehet ez?

A tárcavezető kifejtette, hogy szerinte a költségvetés helyzetét erősíti az, hogy a tranzakciós adót kiterjesztik az államkincstári és egyes jegybanki műveletekre is, ez a minisztérium számításai szerint 100-100 milliárd forintot hozhat a büdzsének. A betervezett sarc egyébként nem egészen egy nap alatt tovább nőtt. Az NGM-nek csütörtökön elküldött kérdéseinkre ugyanis pénteken délután már azt a választ kaptuk, hogy az államkincstár és az MNB részéről 240 milliárd forint folyhat be.

További 100 milliárd forintot biztosít, hogy a jelenleg összesen 320 milliárd forintos költségvetési tartalékból 100 milliárd forintot "veszünk kölcsön" - közölte a szaktárca.

Az NGM érvelése szerint ez a 100 milliárd forint azért kölcsön, mert jelentős - magyar állampapír-hozamcsökkenésből adódó - kamatkiadási megtakarítása lesz Magyarországnak 2013-ban. Ebből a megtakarításból 100 milliárd kerül a program mögé, a kamatkiadási megtakarítás pedig visszapótlásra kerül az év során, vagyis "a költségvetési tartalék szintjét egész évben ez a módosítás nem érinti". Tehát a tartalékokból elcsípnek egy keveset, viszont a tervezettnél kisebb kamatkiadásokon megspórolt összegeket folyamatosan visszatöltik a költségvetési tartalékba, így olyan, mintha semmi nem történt volna.

Látszólag tehát a 440 milliárdos lyuk nagyjából 340 milliárdos részére máris megvan a fedezet. A többi vélhetően abból származna, hogy a miniszter szerint a 300 milliárdos gazdaságélénkítő, a munkahelyteremtést támogató csomag hatására jövőre nem a kormány által eddig várt 1,6 százalékkal, hanem 2 százalékkal nőhet majd a magyar gazdaság. A tárca közölte: "az NGM bízik abban, hogy ha sokan választják az új program lehetőségeit, és a vállalkozók élnek az élőmunka teher csökkentésével, az kedvezően hat a magyar gazdaság növekedésére."

Megint jön a trüközés

Matolcsyék gondolatmenetével azonban több gond is van. Egyfelől az, hogy a kincstár és az MNB az államháztartás része, így az általuk bármilyen, a központi költségvetésbe teljesített befizetés nem jelent mást, mint hogy a pénzt átteszik az állam egyik zsebéből a másikba.

A pénzszórás fedezetének előteremtésével kapcsolatos legnagyobb trükköt pontosan ez jelenti. Az MNB megadóztatása ugyanis azonnal, már ebben az évben bevételt jelentene a központi költségvetésnek. Ezzel az MNB ugyan veszteségessé válna, amiért a költségvetésnek kell jót állnia, de csak jövőre. A brüsszeli szabályozás is lehetővé teszi a veszteségelszámolás időbeli elcsúsztatását, és úgy fest, hogy a lehetőség el is csábította Matolcsyékat. Az összefüggés a Kincstárra is érvényes, a számlavezető ugyanis az MNB, ezért a kincstári körben végzett fizetési műveletek után is a nemzeti bankot lehetne adóztatni, így erre az összegre is ugyanezt a trükköt lehetne alkalmazni.

Simor szerint súlyosan jogsértő az eljárás

Egy a hvg.hu birtokába jutott levélben a jegybankelnök arra szólítja fel Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, hogy tegye a dolgát, és kérje ki a törvényről az Európai Központi Bank véleményét .

Simor a jegybanki műveletek megadóztatására vonatkozó tervek kapcsán arra emlékezteti Kövért a levélben, hogy a jegybankot érintő ügyekben az MNB és az Európai Központi Bank véleményét is kell kérni. Simor kifogásolja, hogy ez nem történ meg.



  • Vennék
  • Hírek