Készpénz: a kevesebb sokkal több lenne

A gazdaság működéséhez elengedhetetlen a hatékony pénzügyi infrastruktúra, fizetési és elszámolási rendszerek. A hatékonyság a pénzforgalomban pedig nálunk elsősorban a készpénzmentesítést jelenti, hiszen gyorsabb, biztonságosabb és a rejtett gazdaságot is komolyan visszaszorítaná, áll az MNB most kiadott jelentésében.

Még messze a készpénz az uralkodó

Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon 3,7 milliárd fizetési műveletet bonyolítottak le, amelyek 84 százaléka készpénzhez kötődött. Az elmúlt években ugyan lassan, de folyamatosan emelkedett a fizetési számlák és a betéti kártyák száma, de bőven van még tere a hatékonyság növelésének.

A hatékony elektronikus fizetési módok használatának széles körű elterjedését
két fő tényező akadályozza. Az egyik, hogy az ország egyes régióiban, illetve a társadalom egyes szegényebb rétegei számára az alapvető pénzforgalmi szolgáltatásokhoz (pl. fizetési számla, kártyával történő fizetési lehetőség) való hozzáférés nem megoldott.

A másik jellemző ok, hogy a fizetési módok választása során a döntés sokszor nem azok relatív hatékonysága alapján születik meg, mert a valós társadalmi költségek az ügyfelek előtt rejtve maradnak. Itt például olyanokra érdemes gondolni, hogy a látszólag ingyenes postai befizetésünk összességében a felhasznált papírtól és számtalan közbeiktatott folyamattól lényegesen drágább lesz az egész társadalomnak, mint mondjuk egy csoportos beszedési megbízás.

A jelentés szerint a magyar társadalom évente mintegy 106 százmilliárd forintot takaríthatna meg (ebből 24 milliárdot az állami fizetésekhez kapcsolódóan), ha az észak-európai országokhoz hasonló arányban a készpénzes és papír alapú fizetéseket felváltanák az elektronikus tranzakciók.

Az új adó rossz irányba visz

Bartha Lajos, az MNB igazgatója példaként a nyugdíjakat hozta fel, amelyek kifizetése során 50 százalék a készpénz és 50 százalék az átutalás aránya. Százszázalékos átutalási arány évi 6 milliárd forint megtakarítással járna – tette hozzá az MTI tudósítása szerint. Emelett jelezte, hogy szükség lenne egy kedvezményes alapszámla konstrukcióra a kereskedelmi bankoknál.

A jelentés kapcsán a monetáris tanács megállapította, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése viszont éppen a készpénzhasználatot fogja erősíteni, így jó eséllyel növeli a készpénzhasználatot és segíti a rejtett gazdaságot. Tekintettel arra, hogy az illetéket végül várhatóan alacsony felső korláttal vezetik be, a pénzforgalom szempontjából várhatóan nem jár majd kiugróan torzító hatással.

Azt is megállapították, hogy a készpénzmentesítés nagymértékben növelhető lenne, ehhez pedig egy kedvezményes alapkártya konstrukcióra és több bankautomatára lesz szükség, hogy a mindenki hozzá tudjon férni az olcsóbb szolgáltatáshoz.

A fizetési szokások változásához a kötelező kártyaelfogadás szektorspecifikus, lépcsőzetes bevezetésére, a készpénzhasználat fokozatos korlátozására, a fizetési módok transzparens, alapszolgáltatástól elkülönült árazására, illetve a bankközi jutalék hazai szintjének csökkentésére is szükség van.