További Magyar cikkek
Igencsak pórul járhatnak azok a kis- és középvállalkozók, akik kellő körültekintés nélkül váltani akarnak a társasági adózói körből a héten elfogadott kisadózói tételes adózásra. A havi 50 000 forintos – nem főállású vállalkozóknak csak 25 000-es – tételes adó látszólag kedvezőnek tűnik, mégsem mindenkinek az.
A beszállítóknak nem segít
Annak, aki egyáltalán választhatja ezt az adót – tehát például éves nettó árbevétele nem haladja meg a hatmillió forintot –, először is azt kell figyelembe vennie, hogy az eddigi vevői inkább a magánszemélyek vagy inkább vállalkozások. Ha utóbbiak, akkor igencsak át kell gondolni, hogy tételes adót válasszanak-e – mondta kérdésünkre Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary vezetője, aki a blogjában is ír erről.
A törvényjavaslat egyik elfogadott módosító rendelkezése szerint ugyanis a társasági adó alanyai nem tudják a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek elszámolni azt a kiadást, amit tételes kisadót választók vállalkozásoknak fizetnek ki. Vagyis az a társasági adót fizető cég, amely tételesen adózó vállalkozással köt szerződést, rosszul jár, mivel az igénybe vett szolgáltatás, megvásárolt termék árát nem írhatja le az adóalapjából. A tételes adózókkal így csak akkor lesz érdemes szerződni, ha azok az áraikat, díjaikat legalább 10 százalékkal alacsonyabban állapítják meg, mint társasági adót fizető konkurenseik.
Ez azt jelenti, hogy a nagy cégek beszállítóinak nem éri majd meg ezt az adózási módot választani, mondja Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Elsősorban a lakosságnak közvetlenül szolgáltatást nyújtók, és termékeket áruló kicsik helyzetét könnyíti a jogalkotó. Ez egybecseng azzal, amiről Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője már a munkavédelmi csomag első, június végi bejelentésekor beszélt: azt mondta, a gazdaságélénkítő csomaggal az önfoglalkoztató kisvállalkozók cipésztől kocsmárosig teher- és adminisztrációcsökkentést kaphatnak.
Matekozni kell
Azoknak a hatmillió forint árbevétel alatti egyéni vállalkozóknak, betéti társaságoknak, közkereseti társaságoknak éri meg szinte biztosan a kisadózók tételes adózását választani, akik tehát egyfelől nem beszállítóként dolgoznak, másfelől nem rendelkeznek máshol munkaviszonnyal. A többieknek egyénileg kell mérlegelniük, hogy megéri-e ezt az új adózási formát választani – mondta Hegedüs Sándor.
Az is biztos, hogy minden evázó vállalkozás vagy vállalkozó nem is válthat automatikusan tételes adóra. Az egyszerűsített vállalkozói adót az veheti igénybe idén, akinek éves árbevétele nem haladja meg a 30 millió forintot, tehát az evások egy része az árbevételi határ miatt eleve elesik ettől a lehetőségtől. A mellékállásban dolgozóknak szintén nagyon kell matekozniuk, hogy váltsanak-e.
Lehetne még egyszerűbb
Mint ismert, a főállású kisadózó után havi 50 000, a nem főállású után havi 25 000 forintot kell fizetni, minden naptári hónapra mindig a tételes adó egészét, amit a hónap 12. napjáig kell megfizetni az adóhatóságnak. Ha a kisadózó vállalkozás éves bevétele átlépi a hatmillió forintot, akkor azt egyrészt 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak, másrészt a hatmillió forint feletti összeg 40 százalékos kulccsal adózik – a tételes adó kifizetése mellett.
A 300 milliárdos csokor
Az Orbán Viktor által bejelentett, kedden a parlamentnek is benyújtott 300 milliárdos munkahelyvédelmi csomag a kisadózók tételes adóján kívül bevezetné az úgynevezett kisvállalkozói adót is, amely a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató, 500 milliós éves árbevételnél kisebb cégekre vonatkozna. Ezen kívül a csomag további jelentős járulékcsökkentést is tartalmaz, amellyel a kormány a pályakezdők és idős munkavállalók, tartósan munkanélküliek, szakképzetlenek, kismamák foglalkoztatását kívánja ösztönözni.
A kisadó kivált több közterhet, így a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót, a társasági adót, a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást, a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. A főállású kisadózó valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot szerez – az ellátások számítási alapja havi 81 300 forint –, míg a nem főállású kisadózó semmilyen ellátásra nem szerez jogot.
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a tételes adó jelentős könnyítést jelent. Ugyanakkor az a tény, hogy az új adónem az iparűzési adót nem váltja ki, továbbra is nagy adminisztrációs és adóterhet ró a kis cégekre. Fehérítő hatása viszont alighanem lesz, mivel minimálbér után már jobban megéri ezt az adónemet választani, már csak a tb-jogosultság miatt is.
Kinek éri meg?
Ha feltételezzük, hogy jövedéki adót nem fizet a cég, és eltekintünk a helyi iparűzési adótól is – mivel azt az eva és a tételes adó mellett is meg kell fizetni –, akkor azt lehet mondani, hogy az áfát fizető vállalkozó, ha tételesen adózik, akkor a nettó bevétele után 27 százalék áfát, illetve 25 ezer forint tételes adót fizet. A munkaviszony mellett evázó nettó bevételének 47 százalékát fizeti, ami a bruttó bevétel 37 százaléka. Ebben az esetben durván 125 000 forint havi nettó bevételnél van a határ, ekkor az evázó és a tételes adózó is nagyjából 58 700 forintot fizet. Ha valakinek 125 000 forint feletti a havi nettó bevétele, a tételes adózás már jobban megéri, mint az eva.
Eltérő számításokat igényel, ha ugyanezt a vállalkozást egy társasági adóalannyal
hasonlítjuk össze, hisz ekkor figyelemmel kell lenni az elszámolható költségek
szintjére is. Durva kalkuláció szerint egy 19 százalékos költséghányad mellett a fenti
bevételek mellett már a tao alanyiságot érdemes választani. Szintén más eredményre jutunk, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét kör a főleg lakosság számára nyújt szolgáltatásokat. Ebben az esetben az eva adóalany áfát lesz köteles felszámítani, drágítva szolgáltatását, míg a tételes adózást választó éleht az áfa alanyi adómentes státusz választásával.
A törvényjavaslat alapján úgy tűnik, a hatmillió forintnál kisebb árbevételű főállású evásoknak mindenképpen megéri váltani, ekkor kérhetik az alanyi áfamentességet és járulékfizetés nélkül biztosítási jogviszonyt is kapnak. Hegedüs szerint az egyszerűsített vállalkozói adóhoz képest újdonság, hogy míg azt legalább két adóév után veheti csak igénybe a vállalkozás, itt ilyen megkötés nincs, tehát induló cég is egyből választhatja a tételes adózást.
A tételes adónál érdekes, hogy a törvényjavaslat nem zárja be az összes kiskaput, miközben a kisvállakozói adónál megteszi. Utóbbinál a szigorító, 500 milliós bevételi határnál és a foglalkoztatotti létszámnál a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni, ilyen megkötés a tételes adó esetén nincs.
Mínusz ötven, plusz hetven
Az adóhatóság korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint 2010 végén közel 96 ezer evázó volt, közülük 39 700 egyéni vállalkozó, míg 56 200 társas vállalkozás. Az evát alkalmazó egyéni vállalkozók és társas vállalkozások körében egyaránt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a legnépszerűbb. Az evaalanyok mintegy 42,5 százaléka ezeken a területeken működik.
Az evából származó költségvetési bevételek folyamatosan emelkedtek: 2003-ban 31 milliárd, 2010-ben már 181,9 milliárd forint ment ebből az adónemből a költségvetésbe. Az evázó adóalanyok összesített árbevétele ebben az évben 594 milliárd forint volt, az adóalanyok 39 százaléka 2,5 millió forint alatti, csaknem 57 százaléka 5 millió forint alatti éves bevételt ért el 2010-ben. A kormány számításai szerint a kisadózók tételes adója várhatóan visszaszorítja az evások körét, bevezetésének hatására 47,7 milliárdnyi eva esik ki a költségvetésből, az új adó pedig számításaik szerint 74,3 milliárd forintot hoz majd a konyhára.