Orbán: A bankrendszer fele legyen magyar!

Orbán Viktor szerint kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. Minden ilyen modellépítési kísérlet újításnak minősül, az újítóknak pedig megvan a maguk sorsa: először meglepetés fogadja őket, utána értetlenség, majd érdeklődés, és ha beválik az újításuk, akkor átveszik azt – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével folytatott keddi tárgyalás előtt.

Kellő szerénységgel

Bár a magyar gazdaság még nincs olyan állapotban, hogy „a mellünket verve” lehetne hivatkozni a kormány újításainak nyugati átvételére, de „kellő szerénységgel” rögzíthető: a magyar gazdaságpolitika intézkedései, amelyeket először értetlenség fogadott, szépen lassan átmentek az európai gazdaságpolitika eszköztárába. Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a hárompilléres nyugdíjrendszer újraszervezését, a tranzakciós adót, és szerinte pillanatok alatt máshol is meg fognak érkezni a munkahelyvédelmi akciótervek.

„Végig fogom vinni ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege” – jelentette ki. Szerinte itt arról kell meggyőzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem, és ezt csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és többet keresnek az emberek, mintha segélyt kapnának. A kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a hazai bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen, „ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában”.

A vége a lényeg

Jelezte ugyanakkor, hogy óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a 300 milliárd forintra, amelyet épp most a magyar vállalkozóknál hagynak, mások is ácsingóznak (azt is mondta, hogy ha viszont sikeres lesz a kezdeményezés, ennek összege 350-500 milliárd forintra is nőhet). A megjegyzése azért érdekes, mert tegnap még arról volt szó, hogy az IMF tárgyalások kapcsán felmerült a járulékcsökkentés kérdése is, ugyanis a könnyítéseket részben az MNB-re is kiterjesztett tranzakciós adókból szeretnék finanszírozni, de ezt az EKB ellenzi.

A járulékcsökkentés ugyanakkor elkerülhetetlennek tűnik, ha a kormány tényleg 100 000 forint fölé akarja emelni a minimálbért (amelyet ugyan erre az évre is jelentősen emelt, ám a bruttó emelés az adójóváírás megszűnése miatt nem jött át, a nettó minimálbér mindössze 315 forinttal emelkedett).

A kérdés az volt, hogy nem kerül-e így veszélybe a lépés. Orbán szerint „ha mindenben engednénk nem lennének tárgyalások”. De a vége a lényeges a dolognak, ahogy többször is elmondta, „amikor a 90 perc végén lefújják a meccset”.

Megint csaták, háború, lázadás

"Ne legyen illúziónk, különösen a most kezdődő tárgyalások árnyékában", hogy az akciótervért vívott belpolitikai csata mellett nemzetközi küzdelmet is folytatni kell majd érte - hangsúlyozta, és ehhez a magyar gazdasági élet szereplőinek segítségét is kérte.

A kormányfő felszólalása végén köszönetet mondott a kamarának, továbbá a baloldali vállalkozóknak, akik az elmúlt két év nehézségeit "nem használták fel lázadásra", valamint azoknak a cégeknek is, akik nem úgy reagáltak a válságra, hogy kivonták a pénzüket a gazdaságból.