Visszavonhatja a kormány az MNB-adót
Kemény tárgyalássorozatnak nevezte a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió delegációjával folytatott megbeszéléseket a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-nek. Varga Mihály azt mondta: a kormány gyors megállapodást szeretne elérni az ősszel, amire reményt ad, hogy a felek a fő irányokban egyetértettek.
Varga Mihály szerint "nem vagyunk messze egymástól az intézkedések mögötti számokat tekintve, így optimistán lehet várni az őszi tárgyalásokat." Hozzátette: az IMF szakértői is a növekedés ösztönzésére helyezték a hangsúlyt, emellett az államháztartási hiány további csökkentését, az államadósság mérséklését, a versenyképesség erősítését tekintik kiemelten fontos kérdésnek, a megoldási módokat azonban sokszor másképp látják.
"Az IMF szakértői a gazdasági növekedés banki oldalról való beindítását tekintik elsősorban fontosnak, míg a magyar kormány a foglalkoztatás bővítését rangsorolja előre" - mondta Varga Mihály.
Kisebb növekedést várnak
A valutaalap szakértői a világgazdaság korábban vártnál szerényebb növekedését várják. Bár az IMF-szakértők szerint is a magyar gazdasági növekedés alapja az export bővülése lesz, de a szerény globális bővülés miatt szerintük Magyarország kivitelének növekedése sérülékeny lesz - mondta el a IMF véleményét a miniszter.
"Az IMF szakemberei szerintünk túl sokat foglakoztak a bankok problémáival, míg mi a foglalkoztatás bővítésére helyeztük a hangsúlyt. Elmondtuk, hogy 2014-től a bankadó mértéke az EU átlagos szintjére csökken Magyarországon" - emelte ki Varga Mihály.
A kis- és közepes vállalkozások adóztatásának kérdésében is nézetkülönbség volt, az IMF/EU küldöttsége azt kérte, hogy a kkv-kat a nagy cégekhez hasonlóan adóztassa a kormány, ezzel a magyar fél nem értett egyet. "A kkv-k adóztatásában szeretnénk továbbra is kedvezményeket biztosítani" - mondta a miniszter.
Varga Mihály kiemelte, az IMF képviselői egy lassuló világgazdasággal számolnak, emiatt azt mondják, hogy 2013-ban a magyar államháztartásban a költségvetésben felvázolthoz, azaz a GDP arányosan 2,2 százalékos államháztartási deficithez képest egy jóval nagyobb hiány alakulhat ki.
"Ezzel szemben a magyar kormány úgy ítéli meg, hogy az időközben meghozott intézkedésekkel, például a magasabb tartalékokkal, a munkahelyvédelmi akciótervben szereplő intézkedésekkel meg lehet teremteni annak a lehetőségét, hogy a magyar államháztartásban tudjuk tartani ezt a deficitmértéket, és év közben is készek vagyunk olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel a jövő évi hiánycél elérhető lesz" - mondta a tárca nélküli miniszter.
Visszavonhatják az MNB-adót
"Abban nézetazonosság, illetve nézeteltérés van közöttünk egyszerre, hogy milyen intézkedésekkel lehet még stabilabbá tenni a költségvetést" - emelte ki Varga Mihály, hozzátéve: nyáron ezeken a kérdéseken dolgozik majd a kormány is. Rámutatott, hogy ehhez kapcsolódik a tranzakciós illeték ügye is. Elmondta: a megbeszéléseken konkrét felvetésként hangzott el, hogy az MNB-re kivetett tranzakciós illetéket szüntesse meg a kormány. Azok után, hogy Európai Központi Bank (EKB) ezt a szakértői véleményét kiadta, még határozottabb felvetésévé vált ez a nézet az EU/IMF delegációjának.
Orbán másképp fogalmazott
A miniszterelnök egy szerdai rendezvényen a tárgyalások kapcsán úgy vélte, "az IMF szerint elsődleges a pénzügyi szektor nyereségességének megteremtése. A magyar álláspont szerint bár nyereséges bankokra szükség van, a válságban mindenki veszít, ezért a méltányos közteherviselés megköveteli, hogy a pénzintézetek is fizessenek, beszálljanak a közteherviselésbe."
A bankokról és a tranzakciós adóról kedden közzétett EKB-vélemény kapcsán azt mondta, ez az ügy jó példa arra, hogy mennyire más a magyar és az európai válságkezelés: „Európa a bankokat védi, mi a munkahelyeket”. Orbán szerint a 300 milliárdos gazdaságélénkítő programból nem engedünk, és az MNB-nek is feladata, hogy arra előteremtse a pénzt. A törvény kapcsán megjegyezte: az Európai Központi Bank csak véleményezni jogosult a törvényt, az észrevételeket megvizsgálják és „sikeres választ” adnak azokra.
A magyar kormány megvárja, amíg megérkezik az EKB hivatalos véleménye, és ha ezt a véleményt magáévá teszi az Európai Bizottság is, akkor "nyilván nyitottak vagyunk arra, hogy szükség esetén ennek a módosításnak az előkészítését megtegyük" - közölte Varga Mihály.
"Ez ma még nem kérdés, még csak az EKB véleménye ismert. Az Európai Bizottság megfontolhatja, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az Európai Bizottság hivatalos álláspontját a magyar kormánynak meg kell várnia" - magyarázta a politikus. Elmondta: az egykulcsos adó szóba került két vonatkozásban; egyrészt felvetették, hogy az alacsonyabb jövedelműek ösztönzése érdekében mérlegelje a magyar kormány a rendszer módosítását, ez lehet egy újabb kulcs bevezetése a magasabb jövedelműekre, mondták a nemzetközi szervezetek szakértői, ennél többször hangzott el az a részükről, hogy a családi adókedvezményt ne tartsa fenn a magyar fél.
Vagyonadóról egyelőre nem volt szó
"2013 lesz az első tiszta éve ennek az új adórendszernek, ekkor kivezetjük a szuperbruttót, a különböző kompenzációkat. A magyar kormány a családi kedvezményt fenn akarja tartani, mi 2013-at megvárnánk, és maximum 2013 első fél éve után vizsgálnánk meg, hogy az adórendszer milyen hatásokat tudott tiszta formájában kiváltani" - mondta Varga Mihály.
Az ingatlanadó, a vagyonadó konkrét kérdésként nem került szóba a tárgyalásokon, mondta a miniszter, hozzátéve, ugyan a bankadó, a telekommunikációs adó kérdése felmerült, de olyan javaslat nem hangzott el, amely a kieső bevétel pótlására megfelelő megoldást adott volna - mondta végezetül a tárca nélküli miniszter a múlt heti tárgyalásokról.
Nem kérünk a politikai előfeltételekből
Az IMF-delegáció látogatása kapcsán megszólalt Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője is. Kifejtette, hogy amikor Magyarország gazdasági tárgyalásokat folytat, annak lehetnek gazdasági előfeltételei, de politikaiak nem. "Furcsának tartottuk az elmúlt fél évben, hogy az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal úgy kellett tárgyalóasztalhoz ülnünk, hogy egyáltalán nem gazdasági kérdésekben kellett a magyar kormánynak állást foglalnia, illetve döntéseket hoznia. Nem szeretnénk ebbe a fázisba visszakerülni, amikor politikai előfeltételeket támasztanak olyan gazdasági segítségért, amely lényegesen kevesebb, mint amit más európai országok kaptak az elmúlt két esztendőben" - mondta a frakcióvezető.
Rámutatott: a magyar kormány nem akar hitelt felvenni, csak pénzügyi garanciális biztosítékot kér, ehhez képest más európai uniós államok százmilliárd eurókban mérhető mértékű támogatást és hitelt kaptak ugyanattól a brüsszeli bizottságtól és ugyanattól a Nemzetközi Valutaalaptól.
"Én látom azokat a közös pontokat, amelyek alapján haladni tudunk: az IMF is elismeri, hogy jó a 2012-es költségvetés, teljesíthető a hiánycél. A másik ilyen, hogy a Széll Kálmán Tervet jónak és elfogadhatónak tartják. Ez lehet az IMF-fel folytatandó őszi tárgyalások alapja: várjuk a Valutaalap javaslatait, de a kormány is készül konkrét javaslatokkal, és az én meglátásom szerint reális lehetőség, hogy ősz végére egyetértésre, akár megállapodásra is jussunk" - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.