Itt az ideje 200 000 új állásnak

2012.08.28. 11:39
Kedden tette közzé a KSH a legfrissebb foglalkoztatási adatokat. Ezek szerint ismét a válság előtti szintre, 3,9 millió fölé nőtt a munkában álló magyarok száma, és jelentősen csökkent a munkanélküliek aránya is. Az örömre azonban kevés az ok: a látványos létszámbővülés egy részét a közfoglalkoztatás felpörgése okozza, és nem érdemi, a versenyszektorból érkező munkahelyteremtés. A beígért egymillió új munkahelyből két év alatt így is csak százhúszezer teljesült a szükséges kétszázezer helyett, ráadásul a fiatalok között csökkent a munkában állók száma.

„Azt a célt hirdettük meg, hogy tíz év alatt 1 millió munkahelyet hozunk létre” – éppen kedden jelent meg az egyik vidéki napilapban, a Vas Népében az az Orbán Viktorral készült interjú, amiben a miniszterelnök felidézi a 2010-es választások előtti egyik leglátványosabb kormányzati ígéretet.

Látványos számok

A kedden közzétett KSH-adatokból úgy tűnhet, hogy a kormány öles léptekkel halad az ígéret teljesítéséhez vezető úton: a kormányváltás óta nem látott mértékű volt a foglalkoztatás idén május-júliusban, de a növekedés dinamikája is nagyobb volt, mint az előző két évben bármikor: az előző évinél 75 500-zal többen, összesen 3 907 600-an dolgoztak.

A Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca arra is felhívta a figyelmet az adatokat kommentáló közleményében, hogy a foglalkoztatási ráta a 15-74 év közötti foglalkoztatottak körében 51 százalékra, a 15-64 évesek körében pedig 57,6 százalékra nőtt. Az előbbi hosszú évek óta a legmagasabb szint, az utóbbi négy és fél éves csúcsot jelent. Ráadásul a foglalkoztatottak száma 23 ezerrel magasabb az egy hónappal ezelőtt közölt adatoknál, amit nem indokolnak szezonális hatások, olvasható Suppan Gergely értékelésében, amely azt is megjegyzi: 2003 óta nem bővült ilyen dinamikusan a munkahelyek száma.

És ha még nem lenne elég az örömhírek sorozatából: a statisztikai adatokból az is kiderül, hogy nagyot zuhant a munkanélküliség: az állástalanok aránya 10,5 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 10,8 százalékról, illetve a júliusban közölt második negyedéves 10,9 százalékról.

Mit nekünk te zordon recessziónak kirúgással vadregényes tája! – mi mást is mondhatnánk az imponáló adatok láttán? Már-már érthetetlenné válik, hogyan kerülhetett a nemzetgazdaság abban a csúfos recesszióba, amibe került, ha egyszer ennyi magyar embernek van munkája, termeli a GDP-t nap mint nap.

És ami mögöttük van

A helyzet azonban az, hogy a kép korántsem olyan derűs és felhőtlen, mint a fenti felsorolásban szereplő adatokból tűnik.

És a legkevébé sem csak azért, mert a tíz évre megígért egymillió új munkahelytől még így is nagyon messze járunk. Az Index éppen két évvel ezelőtt, 2010 augusztusában indította el az egymilliómunkahely-számlálót, azzal a céllal, hogy hónapról hónapra nyomon kövesse: a KSH adatai alapján hol tartunk az egymillió új munkahelyhez vezető út. A számláló lényegében egy egyszerű trendvonal, amihez az egymilliót elosztottuk tízzel, majd tizenkettővel, így megkaptuk, hogy átlagosan havi 8333 új munkahely kell, majd azt vizsgáljuk – kizárva a foglalkoztatást egyébként jellemző szezonális hatásokat –, hogy ezen a pályán éppen hol tart a magyarországi foglalkoztatottság.

  • Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
  • Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
  • Aktuális foglalkoztatotti szám:4 000 000
  • Eltelt hónapok száma:39
-114 400
Created with Highcharts 4.0.1Munkahelyek számának alakulásaVárt munkahelyekMunkahelyek számaKülönbség2012. Apr2012. Jun2012. Aug2012. Oct2012. Dec2013. Feb2013. Apr2013. Jun2013. Aug2013. Oct3700k3800k3900k4000k4100k4200k
Created with Highcharts 4.0.12010. Sep2011. Jul2012. May2013. Mar2014. Jan2014. Nov2015. Sep2016. Jul2017. May2018. Mar2019. Jan2019. Nov2020. Sep

Mint látható, a helyzet nem túl kedvező. A kormányzati ígéret teljesítésében csak a számláló indítása utáni első négy hónapban voltunk időarányosan jobb helyzetben, 2010 októberében még 16 ezres pluszt mutatott a számláló. Azóta viszont, most már huszadik hónapja, a munkahelyek számának a bővülése elmarad a kormányzati ígéretben szereplő ütemtől. A foglalkoztatás szezonalitása már így, két év elteltével is jól látható a görbén, de az is tény, hogy a legjobb hónapokban sem volt közelebb a mutató a mínusz ötvenezerhez.

Ráadásul a foglalkoztatás most dinamikusnak tűnő bővülése sem elég. Hiába számít ugyanis majdnem évtizedes rekordnak, hogy egy év alatt több mint hetvenezerrel nőtt a munkában állók száma, éves szinten folyamatosan átlag százezres létszámbővülés kellene. Mivel azonban már az első évben sem sikerült ezt a célt elérni – az első négy hónapot leszámítva –, a második évre növekszik az elmaradás a jól hangzó ígéret teljesítésétől.

A munkahelyszámlálón is jól látható ez: tavaly augusztusban a 2011. május-júliusi foglalkoztatási adatok alapján még csak 57 300-as elmaradást láthattunk a grafikonon, és akkor 3,832 millió embernek volt állása. Hiába van azonban most már több mint 3,9 millió munkahely, a szükségesnél lassabb növekedés miatt az elmaradás az ígéret teljesítésétől 57 ezerről 80 ezer fölé emelkedett. Igaz, ez a mínusz 81 800-as érték így is az elmúlt félév legjobb mutatója.

Látványpörgés közmunkával

Másrészt azonban, és ez az igazi nagy probléma: a foglalkoztatottak száma nemcsak a szükségesnél lassabban nő, hanem ráadásul rossz szerkezetben is emelkedik. Abban ugyanis döntő hatása van a közfoglalkoztatás felfutásának – ez már a KSH által múlt héten közölt kereseti statisztikából is egyértelműen kiderül. Abban (pdf) ugyanis azt írták: „a költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset”, és aztán számszerűsítik is: „átlagosan 79 ezren közfoglalkoztatás keretében” dolgoztak a munkában állók közül.

Vagyis ha nincs a közfoglalkoztatás dinamikus felpörgetése, akkor az alkalmazottak száma mindössze 3 828 000 lenne, kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt. Persze az is tény, hogy tavaly is volt közfoglalkoztatás, a KSH akkori adatai szerint az első félévben havi átlagban 52 ezren voltak közmunkán. A mostani bő hetvenezres növekedésnek tehát nagyjából egyharmadát adja a közfoglalkoztatás felpörgetése (a közmunkások egyébként havonta átlagosan bruttó 73 600 forintot kapnak). Összességében az mondható tehát, hogy a 2010-es kormányváltástól mostanáig keletkezett nagyjából 120 000 új munkahelynek nagyjából kétharmada a közfoglalkoztatásból származott.

Mindeközben a versenyszektorban, vagyis ott, ahol nem állami pénzek költésével, hanem valóban termelő tevékenységgel lehetne felpörgetni a gazdaságot, a KSH adatai szerint majdnem 33 ezerrel kevesebb dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt. Figyelemreméltó ráadásul az is, hogy a legfiatalabb körében tovább csökkent a foglalkoztatottság: a 15–24 éves foglalkoztatottak egyébként is alacsony létszáma 211 ezerre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk pedig 0,4 százalékponttal, 18, százalékra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, derül ki a KSH adataiból.



Bezárás