És mégis bejön Varga hűtős jóslata!

Szeptemberben is az elmúlt hónapok pesszimizmusát tükrözte a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke, amely május óta lényegében nem változott, mínusz 25 pont volt. Egy évvel ezelőtt a GKI-Erste konjunktúra-index mínusz 20,9 ponton, két évvel ezelőtt mínusz 11,5 ponton állt.

A GKI-nak az Európai Unió támogatásával végzett felmérése szerint az üzleti várakozások tovább romlottak, míg a fogyasztói várakozások javultak augusztushoz képest az év kilencedik hónapjában.

A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük és megtakarítási képességük következő egy évét kissé kedvezőbbnek látták, mint augusztusban, és nagyobb lehetőséget láttak a tartós fogyasztási cikkek vásárlására is – áll a GKI elemzésében. Ez az utóbbi kilátás mintegy rímel Varga Mihály IMF-ügyi miniszter gyorsan netes mémmé lett kijelentésére; a miniszter arra a felvetésre, hogy mégis mitől indulna be most a fogyasztás Magyarországon, úgy reagált: „előbb-utóbb a hűtőszekrény elromlik, előtt-utóbb lehet, hogy a tévét is ki kell cserélni”.

Ez egyébként nem légből kapott állítás, a közgazdaságtanban ismert jelenség az elhalasztott fogyasztás. Válságban, azaz a szűkebb időszakban ugyanis a háztartások elhalasztják a nem létfenntartáshoz szükséges fogyasztásukat, amit az enyhülés időszakában azért jellemzően pótolni fognak.

Ennek azonban a GKI fogyasztói konjunktúraindexének kis növekedésén kívül egyelőre semmi jele a magyar gazdaságban, a bútor, műszaki cikk kategóriában 8,3 százalékkal kisebb a forgalom, mint tavaly, ami legnagyobb visszaesés a kiskereskedelmi kategóriáknál.

A GKI felmérése szomorúbb képet mutat az üzleti szférában. A kereskedelem kivételével minden ágazatban kisebb-nagyobb mértékben romlottak a várakozások. Az ipari bizalmi index az augusztusi esés után csak kissé csökkent tovább. Az elmúlt időszak termelésének és a rendelésállományoknak, köztük az exportrendeléseknek a megítélése javult, a termelési kilátásoké és a készleteké viszont romlott.

Az építőipari bizalmi index értéke május és augusztus között alig változott, szeptemberben viszont határozottan csökkent. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése alig módosult, a rendelésállományok megítélése viszont jelentősen romlott.

Szeptemberben esett a szolgáltatói bizalmi index értéke, kedvezőtlenebb lett az elmúlt időszaki és várható forgalom, valamint az általános üzletmenet megítélése is. Ezzel szemben a kereskedelmi bizalmi index két havi enyhe mérséklődést követően kissé emelkedett. Jobbnak tartják az eladási pozíciókat, csökkenőnek érzik a felhalmozott készleteket, a rendelések várható alakulásával kapcsolatban azonban tovább nőtt a pesszimizmus.

Az inflációs várakozások az iparban és a szolgáltató szférában nem változtak, az építőiparban az árcsökkenést, a kereskedelemben az áremelést tervezők aránya emelkedett. Ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása csökkent. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban egy hajszálnyit javult, az építőiparban és a szolgáltatók körében kissé, a kereskedelemben viszont nagyon jelentősen romlott. A fogyasztók véleménye valamivel kedvezőbb lett.