Simor: Cukorkától jobban fut-e a sebes lábú ló?

Ha egy lovat gyorsabb futásra akarunk ösztönözni, azt vajon egy előtte húzott cukorkával tudjuk megtenni, vagy a sebes lábait kellene előbb meggyógyítani? - tette fel a kérdést Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Közgazdász Vándorgyűlés harmadik napján Egerben.

A magyar növekedési lehetőségekről tartott előadásában kifejtette, 2008 óta a növekedés forrása a nettó export és a készletfelhalmozás. A fogyasztás és a beruházások negatívan járultak hozzá a növekedéshez. A reál nettó keresetek visszaestek az utóbbi időben, egyrészt az infláció miatt, másrészt a vállalkozások nehéz helyzete miatt. 2007 eleje óta nem növekedett a kiskereskedelem Magyarországon.

A beruházási aktivitás 2006 óta folyamatosan csökken. Az építési jellegű beruházások különösen rosszul teljesítenek. A munkanélküliség és a tartós munkanélküliség folyamatosan emelkedik 2005 óta. Emellett az infláció is nő. Kérdés, hogy ezek mögött a folyamatok mögött ciklikus, vagy strukturális okok állnak-e. Ha stukturális problémák állnak a növekedés útjában, akkor szerkezeti reformok kellenek, ha ciklikus okok, akkor ösztönözhető a gazdaság például monetáris lazítással is.

Korábban a tőke és a termelékenység adta a növekedés forrását, a beruházások visszaesésével azonban a termelékenység csökken. A tőke is egyre kisebb mértékben járul hozzá a potenciális növekedéshez, nettó működőtőke beáramlás nincs Magyarországra, hitelszűke van a bankrendszerben is, mondta Simor.

A munkapiacon a helyzet bonyolultabb, vannak pozitív és negatív tényezők. Az aktivitási ráta a 2008-as évek óta láthatóan javult, elsősorban a nyugdíjrendszer szigorítása miatt. Mindeközben a munkaerőpiacon növekedett a strukturális munkanélküliség. Ennek több oka is van, Magyarországon nagyon nem mobilis a munkaerő és rontotta a helyzetet a minimálbér emelése is. A termelékenységünket rontja, hogy általánosan alacsony a gazdaság innovációs képessége.

Mit tehet ebben a helyzetben a gazdaságpolitika? Erősíteni kellene a produktív beruházásokat, ehhez kiszámíthatóság kell. Nyilván a nemzetközi környezet mindig bizonytalan, de legalább a szabályozási környezet lehetne kiszámítható. Hagyni kellene, hogy a bankrendszer nyereséges legyen, érdekeltté kell tenni a bankokat abban, hogy hitelezzenek. Javítani kellene a munkaerő képzettségét, a kutatásfejlesztést és a gazdaság innovációs képességét. Ezek az intézkedések a hosszú távú növekedést segítenék elő.

Mivel tud hozzájárulni ehhez a monetáris politika? Simor szerint elsősorban azzal, hogy kiszámítható. Fontos, hogy mindenki tudja, mik a jegybank céljai, milyen célok vezérlik a monetáris politikát. Segíti a kiszámíthatóságot, ha az elemzőknek nem kell a fejüket vakarni, hogy vajon hogyan, milyen szempontok alapján dönt a monetáris tanács a kamatdöntő ülésen.