Itt már az áfaemelés sem segít?

Hetek óta megy a találgatás, a kormány vajon honnan pótolja a költségvetésből már Varga Mihály IMF-főtárgyaló által is elismerten hiányzó milliárdokat. Az ötletelés láthatóan a kormányzati berkekben is folyik: nyilatkozatok, kiszivárogtatások sora sejteti a hiányzó pénzek forrását. Egyelőre abban sincs egyetértés, hogy egyáltalán mekkora összegről van szó.

Kockázatok, túltervezések

Varga Mihály szerint 300-350 milliárd az eltérés az IMF és a kormány számolta egyenleg között, a kormány túl optimista volt. Ekkora kiigazítás tehát mindenképpen várható, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió megnyugtatására azonban alighanem ennél is nagyobb csomagra lenne szükség, ők ugyanis a már meglévő költségvetésben is látnak kockázatos, túltervezett tételeket.

A nemzetközi szervezetek főleg az MNB-re kivetett tranzakciós adót nézik rossz szemmel, de komoly kockázatokat hordoz a túltervezett e-útdíj bevétel – amely bevezetéséhez költségeket sem számoltak el –, valamint az adóbeszedés hatékonyságának növekedésétől, a gazdaság fehéredésétől várt többlet is. Egyes elemezők szerint egy legalább 500-600 milliárdos csomag hűthetné le a kedélyeket, mások szerint ennél valamivel kevesebb is elég lenne.

Honnan lesz ennyi pénzünk?

Bár mindeddig úgy tűnt, a kormány valóban elkötelezett a maga elé kitűzött 2,2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél betartásában, sőt, tulajdonképpen ez az egyetlen olyan szám a költségvetés kapcsán, amit valóban kőbe vésettnek gondol, a héten már arról érkeztek hírek, ezen is egy kicsit lazítanának, igaz még mindig az EU által elvárt 3 százalék alatt maradva. Hivatalosan még nem jelentették be az új hiánycélt, a Magyar Nemzet azonban tudni véli, az új – most már tényleg kőbe vésett – szám 2,8 százalék lehet. Ezzel Orbán Viktorék mintegy 130-150 milliárdot tudnak lefaragni a büdzsében tátongó hiányból.

A Nemzetgazdasági Minisztérium megkeresésünkre úgy nyilatkozott: „az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetési egyenleg és a fejezeti főösszegek az IMF–EU-tárgyalások függvényében változhatnak. A kormány célja továbbra is a 3 százalék alatti hiány tartós biztosítása, így az államadósság csökkentésének folytatása”. A 3 százalék alatti hiány hitelességéről Brüsszelt kell győzködnünk, méghozzá sürgősen: október 5-ig kell bemutatni, milyen intézkedésekkel tudjuk hitelesen és fenntarthatóan elérni a deficitet. Az uniós főtárgyalónk, Barbara Kauffmann már meg is érkezett Budapestre, a hét elején találkozott is Varga Mihállyal, ezt maga a magyar miniszter mondta el.

Lehet 6 vagy 8 vagy 20 ezerrel kevesebb?

A közszféra leépítésének ötlete az adóemelések után az első, ami a kormány eszébe szokott jutni, ha bajban van a költségvetés. A költségvetési intézményekben jelenleg mintegy 742 ezer közalkalmazott és köztisztviselő dolgozik, és bár azzal, hogy ebből néhány ezret elküldenek, önmagában még nem válik hatékonyabbá az állami gépezet – sőt bizonyos területeken még tovább lassulhat a bürokrácia – ez az a terület, ahol a kormány a legkönnyebben tud spórolni.

Bár korábbi sajtóhírek 6-8 ezres létszámleépítésről szóltak, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már egyenesen évi 20 ezres leépítésről beszélt, szerinte ez a szám pusztán abból összejön, hogy a nyugdíjba vonuló közszolgák helyét nem pótolják új emberekkel. Igaz, egy ekkora lefaragással is nagyjából csak a 2008-as mérethez jutna vissza a kormány, a KSH adatai szerint ugyanis a költségvetési intézményeknél dolgozók létszáma éppen a 2010-es kormányváltás után ugrott meg.

Hogy húszezer közalkalmazott távozásával mennyit spórolna az állam, az sok mindentől függ, de ha csak a bérre költött kiadások csökkenésével számolunk – az elbocsátások által generált többletkiadásokkal és kieső bevételekkel nem – az is legfeljebb 35-40 milliárd forint pluszt jelenthet a költségvetés szempontjából. Mindemellett egyrészt erősen kétséges, hogy a kormány valóban ilyen drasztikus leépítésbe kezd, másrészt a járulékos hatások is sokat tompíthatnak az eredményen.

Fizessenek többet a jól keresők

A járulékplafon eltörlésének ötletére korábban már Varga Mihály és Rogán Antal is utalt, ez a magasabb jövedelemből élő rétegtől szedne be plusz pénzeket a nyugdíjjárulékokon keresztül. Jelenleg a 21 700 forint napi bruttó kereset feletti részre nem kell fizetni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 2013-as törvényjavaslat szerint a nyugdíjjárulék fizetés alá tartozó jövedelem összegének felső határa jövőre 22560 forintra nő.

A hvg.hu információi szerint a plafon eltörléséből a kormány durván 55-60 milliárd forint többletbevételt vár. A járulékplafon eltörlése tompítaná az egykulcsos szja hatásait, hiszen a legmagasabb jövedelműekre róna többletterhet, veszélye lehet ugyanakkor, hogy középtávon ronthatja Magyarország pozícióját a nemzetközi adóversenyben. A plafon eltörlésével megcélzott réteg ugyanis túlságosan rugalmas, egy multinacionális cég például különösebb gond nélkül helyezi át más országba, kedvezőbb adókörnyezetbe a menedzsmentjét, ha arról van szó.

Kapjanak kevesebbet a szegények

A kormány segélyezési plafont vezet be a havonta kifizethető szociális támogatásoknál, jelenleg előkészítik az ehhez szükséges a jogszabályokat, a számításokat a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden. A közlemény szerint a segélyplafon bevezetésének célja, hogy segélyből ne lehessen magasabb jövedelemre szert tenni, mint munkából. A minisztérium azt egyelőre nem árulta el, hogy hány forintnál húzza meg a kormány a segélyplafont, de közmunkával nettó 47 000 forintot lehet keresi, így ennél alighanem alacsonyabb szinten.

A szigorítás a tervek szerint csak a szociális segélyekre vonatkozna, a gyermeknevelést segítő támogatásokat vagy a megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők juttatásaira nem. A szociális támogatások maximálásának terve már a Széll Kálmán-tervben is felmerült, a kormány pedig az utóbbi években már egyébként is csökkentette ilyen irányú kiadásait. Mivel a segélyt igénybe vevők többsége már most sem nagyon kap havonta 47 ezer forintnál többet, szakértői becslések szerint a plafontól 10-20 milliárdnál több megtakarítás aligha várható.

Hiány növelése	150 milliárd forint
Közszféra leépítése	40 milliárd forint
Járulékplafon eltörlése	60 milliárd forint
Segélyplafon bevezetése	20 milliárd forint
Összesen	270 milliárd forint

Nem lesz elég

Az összesítésből jól látszik, hogy a már bejelentett intézkedések még arra sem lesznek elegek, hogy a Varga által említett 350 milliárdos lyukat betömjük, arra pedig végképp nem, hogy az EU-t és az IMF-et is meggyőzzük arról: tartható a jövő évi költségvetés, ehhez nagyságrendileg további 200-300 milliárd forint forrását kellene megnevezni.

Arra a kérdésre, hogy mit ígértünk az IMF-nek, hogyan pótoljuk a költségvetésből hiányzó pénzeket, a Fidesz politikusai rendszerint olyan intézkedéseket is előszeretettel emlegetnek, amelyeket valójában már korábban beleszámoltunk a költségvetésbe, ilyen többek közt a jövedéki adó emelése, vagy a NAV hatékonyságjavulásától várt többletbevétel, ezekre tehát plusz forrásként nem lehet tekinteni. Máshol kell a kormánynak új pénzeket találni.

Életpályamodell elhalasztása

Bár a minisztérium részéről ezt egyelőre nem erősítették meg, kézen fekvő spórolásnak tűnik a pedagógusok számára jövő szeptembertől betervezett életpályamodell elhalasztása is, a fizetésemelésekről szóló intézkedést már bejelentésekor is többen kétkedve fogadták. Hogy a kormány végül úgy dönt, hogy a 60 milliárd forint jövőre mégsem a pedagógusok zsebében van a legjobb helyen, nagyjából borítékolható volt, az origo.hu úgy tudja, a terv már a minisztériumban is megfogalmazódott.

Áfaemelés

Egyelőre inkább a találgatások, mint a konkrétumok között szerepel a további áfaemelés, az uniós rekordnak számító 27 százalékos kulcs egy százalékpontos emelése nagyjából százmilliárd forintot hozhatna a konyhára, azonban még jobban visszavetné a fogyasztást, ezen keresztül pedig a növekedést is, felhajtaná a már így is magas inflációt, növelné a legszegényebb társadalmi réteg terheit. Bár a további áfaemelés elég drasztikusnak tűnik, ha a kormány valóban komolyan gondolja azt, hogy egyenesbe rakja a jövő évi költségvetést, nem teljesen elképzelhetetlen. Ráadásul még áfaemeléssel és az életpályamodell elhalasztásával is szűkre szabott lehet a csomag, a kiszámítható, stabil költségvetés még durván 130-170 milliárd forint plusz forrást igényelne.

A kormány persze mondhatja azt, hogy a nemzetközi szervezetek kérése ellenére kiveti a tranzakciós adót a jegybankra, és a Költségvetési Tanács intelmei ellenére nem emeli meg a tartalékok szintjét, kérdéses azonban, hogy ez esetben sikerül-e megállapodni az IMF-fel. Ha pedig nem sikerül megállapodni, akkor az - előzetes kalkulációk szerint - további, nagyjából 100 milliárdos lyukat üt a büdzsén, hiszen a hitelmegállapodástól remélt kamatkiadás-csökkenést már bele is kalkulálták a költségvetésbe. A megállapodás lefújását egyértelműsítő lépések nemcsak a hozamok emelkedését, hanem a forint gyengülését is okozhatják, ez pedig könnyen tovább növelné az így is tetemes költségvetési lyukat.