Tiffán Zsolt nagyot rúgna a borászatba

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nem ért egyet Tiffán Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő önálló képviselői indítványként október 1-jén beterjesztett új hegyközségi törvény tervezetével. A szervezet ezért a törvény tárgyalásának felfüggesztését kéri az Országgyűléstől, jelentette be Horváth Csaba, a HNT főtitkára pénteken.

Az előterjesztő, bár azt a hatályos jogszabály is előírja, nem kérte ki a szakmai szervezet véleményét a törvénytervezetéről, amely elfogadása esetén a szakember véleménye szerint gyakorlatilag lehetetlenné teszi a termékpálya működését, mondta a főtitkár. A törvénytervezet szerint ugyanis a bortermelők nem lennének kötelezően tagjai a továbbiakban a hegyközségi szervezetnek.

„Mindez pedig a termékpálya – azaz az a két évtized alatt jelentős áldozatok árán a szőlőültetvénytől a fogyasztóig felépített, működőképes forgalombahozatali rendszer – kettészakításához vezetne. Így pedig lehetetlenné válna a szőlő és a bortermelés egymással szorosan összefüggő, lényegében egymástól elválaszthatatlan, egységes, az unióban elfogadott szabályozása” – érvelt Horváth Csaba.

A tanács a csütörtöki rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy az október 2-án megismert új hegyközségi törvénytervezet tárgyalásának felfüggesztését kéri az Országgyűléstől. A szakmai testület úgy véli: a törvényjavaslatban foglaltak változatlan formában történő bevezetése súlyos és azonnali problémákat okoznának a termékpályán.

Gond lenne a továbbiakban a minőség- és eredetvédelem területén, nem lennének kiadhatók a származási bizonyítványok. Így kérdésessé válna a magyar borok forgalomba hozatala mind a belföldi, mind a külpiacon. Veszélybe kerülne az uniós borpiaci támogatások lehívása, és romlana hegyközségi rendszer a működőképessége, miközben az ágazat szereplői hátrányos helyzetbe kerülnének.

A főtitkár aláhúzta, hogy a HNT egyetért a hegyközségi törvény módosításának szükségességével, de az ágazat reprezentatív köztestülete azt javasolja, hogy a hatályos hegyközségi törvény módosítása révén kell keresni a jó megoldást a törvényjavaslat benyújtójával és az ágazat jelentős szakmai szervezeteivel együtt, annak érdekében, hogy egy konszenzuson alapuló, a szőlő-bor ágazatot teljesen lefedő szabályozás jöjjön létre a szakmai önigazgatás folyamatosságát biztosítva.