Minden magyar 40 ezres pakkot kapott

Ismerik a viccet, gondolom: mi a raliversenyen a térképet kezelő mitfahrer utolsó szava? „Illetve...”

Matolcsy György szerencsére nem próbálta ki magát ebben a módfelett szórakoztató, ám igencsak veszélyes autósportban. Így aztán hétfőn a parlamenti turisztikai bizottságának ülésén még nyugodtanbeszélt arról: bízik abban, hogy a kedvezőtlen jelek ellenére a magyar gazdaság év végéig a 0-1 százalékos növekedési sávba kerülhet.

Majd jött a péntek, és jött az illetve.

Ami ebben az esetben azt jelenti, hogy erre az évre már 1,2 százalékos recessziót vár a kormány – a héten megjelent ipari adatok fényében ez nem meglepő –, és 2013-ra is csak egy nagyon lassan kezdődő kilábalást: a korábban mondott 1,6 százalékos helyett csak 1 százalékot növekedést. És mindehhez kapcsolódóan az idei és jövő évi deficitcél GDP-arányosan 2,7 százalékra változott, az eddig „kőbe vésett” 2,5 és 2,2 százalékokról. Most ez a 2,7 százalék van kőbe vésve – ezzel az utolsó nagyon ambiciózus célkitűzését is feladta a kormány; az adósságcsökkentési elvárást már egy korábban benyújtott törvénymódosító javaslattal adósság-szintentartási elvárásra puhították. Hogy ez a kő is homokkő lesz-e, mint az eddigiek, vagy tovább kitart, azt egyelőre nem tudni.

133+397

Amit viszont igen: a módosított makropályának komoly ára van. Az idei költségvetésben egy 133 milliárdos zárolást rendeltek el – de segít kicsit az egyenlegen az előrehozott jövedékiadó-emelés is –, míg a nyáron egyszer már elfogadott 2013-as költségvetési főszámokat gyökeresen átírják: 397 milliárd forintos költségvetési kiigazításnak mondott megszorításról döntött ugyanis a kormány. A tíz intézkedésnek csak egy része érinti közvetlenül a lakosságot vagy annak egy részét: ilyen a tanári életpályamodell bevezetésének elhalasztása, a közszféra karcsúsítása és a bér vagy nyugdíj rendszerének bevezetése, a segélyplafon, az ATM-adó, a járulékplafon eltörlés, amik együttes hatása nagyjából 200 milliárd forint. Összességében azonban még azt mondhatjuk: a Matolcsy-csomag minden magyarra nagyjából 40 000 forintos, egy négytagú családra tehát 160 ezres terhet ró.

Arra egyébként, hogy valami történni fog a héten, Matolcsy még kicsit optimista hétfői szavai ellenére már aznap lehetett számítani.

Rendkívüli kezdet

A kormány rendkívüli üléssel kezdte a hetet, ami után nem sokkal Varga Mihály IMF-ügyi miniszter a parlament gazdasági bizottságában – első kormánytagként – elismerte, hogy a magyar kormány eddig túl optimista volt, a GDP rosszabbul alakulhat a vártnál, aminek 300-350 milliárdos költségvetési hatása van; ekkor már ismertük egyébként Orbán Viktornak azt a véleményét, hogy az IMF nélkül is sikerülhet az életünk, csak nehezebben. Vargát hallgatva mindenki biztos volt abban, hogy nemcsak a nyerőgépek módfelett sietős és egészen döbbenetesen megindokolt betiltása miatt kellett hajnalban kelniük a minisztereknek.

Aztán kedden úgy tűnt, hogy nincs itt semmi látnivaló, csak egy nem túl jelentős adócsomagot, Matolcsy szavaival adócsokrot fogadtak el. Ennél azonban több is történhetett: vélhetően ez a kormányülés volt a valósággal szembenézés pillanata, tekintettel arra, hogy akkor már Budapesten volt Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság delegációvezetője, akit péntekig meg kellett győznünk arról, hogy tényleg leállíthatja Brüsszel az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást. Vélhetően ezen a kormányülésen dönthettek arról, hogy milyen irányban és milyen nagyságrendben kell a költségvetési kiigazítást megterveznie a nemzetgazdasági tárcának.

Sokat terveztek

Úgy tudjuk, a minisztériumban számos lehetséges lépést, alternatív intézkedési tervet és forgatókönyvet kidolgoztak erre a hétre. Nem csoda, hogy egészen biztosnak tűnő információk sora látott napvilágot egy lehetséges áfaemelésről, a deficit 2,8 százalékosra növeléséről, a félszuperbruttó megőrzéséről – hogy csak néhányat említsünk a végül tévesnek, de legalábbis nem teljesen pontosnak bizonyult értesülések közül.

A 397 milliárdos megszorítás durvának tűnik – és a hiánycél emelésével együtt majdnem 500 milliárdos eltérést jelent a nyáron elfogadott átmenetileg végleges költségvetéshez képest –, ám amellett, hogy az irányát és a jellegétjónak tartják a szakértők, mégis kritikák és aggodalmak fogadták. Az egyik vélemény az, hogy kevés lesz ahhoz, hogy a szándékolt hatást elérje, és ha minden lépést maradéktalanul sikerült is teljesíteni, akkor sem sikerül a tervezett GDP-arányos kiigazítást elérni vele.

Ráadásul nemcsak kicsi a csomag, hanem aggályos tételek is vannak benne. A segélyplafon bevezetéséből várt 8 milliárd – igaz, ez nem nagy tétel – sorsa igencsak bizonytalan, mivel a „kőbe vésett” családtámogatásokon kívül a segélyek jellemzően a 30 000 forintot is alig haladják meg. A kincstárra kirótt 30 milliárdos pluszadó lényegében az egyik zsebből másikba átpakolásként is felfogható – vagy egy újabb zárolásnak –, míg a pedagógusok béremelésének elhalasztásából számolt 73 milliárdos megtakarítás egyes számítások szerint nem kalkulált azzal, hogy a közterhek oldalán ebből a 73 milliárdból nagyjából 30 milliárd visszafolyt volna a költségvetésbe.

És mi lesz az IMF-fel?

És akkor még ott van továbbra is egy százmilliárdos bizonytalansági tényező: a nyár elején a kormány úgy számolt, ennyivel lehet kisebb 2013-ban az államadósság-finanszírozás költsége az IMF-megállapodásnak köszönhetően. A megállapodás iránti budapesti elkötelezettség azonban továbbra sem nagyon látszik, holott ez a mostani újabb megszorítócsomag – amely lényegében cáfolta a Századvég politológus igazgatójának azt az egyébként is megmosolyogtató véleményét, miszerint „nem a magyar kormánynak, hanem az IMF-nek kell változtatnia politikáján, ha pénzt akar adni Magyarországnak” – már valószínűleg egész jó alap lenne a hiteltárgyalásokra,ezt támasztja alá a Valutaalap véleménye is.

Csak hát ugye a miniszterelnök szerint ellennénk mi nélkülük is, és már a magyar főtárgyaló sem olyan lelkes: a héten megjelent Heti Válasz-interjúban Varga Mihály arról beszélt, úgy érzi, nem is kellene megállapodás, és lehetségesnek nevezte, hogy a végén az számít majd eredménynek, ha mégsem állapodunk meg. A gesztusok is árulkodók: a magyar kormány a nemzetközi szervezetek július végi levelére szeptember végén reagált, amire az IMF és az Európai Bizottság már a héten válaszolt is.

Egyelőre az állam pénzügyei sem indokolnak gyors megállapodást, nem csoda, hogy annak egyre kisebb esélyét láni, Mellár Tamás szerint jövőre sem lesz az egészből semmi. Ebben a helyzetben senki nem lepődött meg azon az orosz lapinformáción, hogy állítólag már Moszkvában is kopogtattunk pénzért (más európai országokhoz hasonlóan). Mellár Tamás kritizálta a kormányt a Chikán Attilával együtt megrendezett fórumon is, de Pete Péternek, az ELTE közgazdászképzés vezetőjének sem volt jó véleménye a gazdaságpolitikáról és a jegybankra ráerőszakolt külső akaratról (még ha a monetáris tanács külső tagjai tagadták is a politikai nyomást).

Röhög az osztály

Igaz, mi egyelőre azt megúsztuk, amit a spanyolok nem: egyetemistákkal sikerült kiröhögtetnie magát a pénzügyminiszternek. Nálunk viszont az államosítás folytatódott, ezúttal a babakötvényekkel, amit érthetővé is tesz, hogy a féléves deficit az MNB adatai szerint elérte a GDP2,8 százalékát. Nem csoda, hogy a számvevőszék elnöke szerint emelni kell a tartalékokat, és kiderült az is, hogy mérséklődött a lakossági állampapír-vásárlási kedv.

A visszaesés sújtja amagyar húságazatot is. A héten elindult a Kapuvári Hús felszámolása, miután jogerős lett a bíróság erről szóló döntése, de felszámolás jöhet a gyulai húsnál is; a céghez állami vagyonfelügyelőt rendeltek ki a héten, a dolgozók tüntetésre készülnek.

	39. heti záró	40. heti záró
BUX	18 589	19 124
OTP	3 895	4150
Mol	18 370	18 880
Richter	38 800	39 050
Magyar Telekom	425	426

A válság nemcsak az élelmiszeripar sújtja: a héten bejelentette a Telekom, hogy 500 embert küld el, míg a Mol Szlovákiában is leépít. A telekomcégek helyzetét újabb szigorítás is nehezíti, bezzeg a gyógyszercégek! Orbán Viktor szerint aTeva üzeme gyógyír a beteg gazdaságnak, de a Suzukival és a Richterrel is megállapodik a kormány, hogy a külföldi multik jól érezzék magukat. Mondjuk a játékgépesek nem érzik magukat jól, a hétfői kormány- és keddi parlamenti döntés miatt az Európai Bizottsághoz fordulnak, a bezenyei kaszinóberuházás viszont új lendületet vett.

És ami még a héten volt: mostanra minden Cora Auchan lett, míg 170 CBA-üzletből Coop-bolt lehet hamarosan. Az E-Star berágott az adósaira, ezért felfüggeszti a nem fizető önkormányzatoknak nyújtott szolgáltatásait. Még mindig csalódás az árfolyamgát, csak az érintettek 10 százaléka élt vele, pedig a két hónapig tartó procedúrát nem érdemes halogatni. Kiderült, hogy főleg a fiatalok takarékoskodnak, de negyedévente csak tízezre tudunk félretenni.Komolyan megingott a héten az iráni gazdaság, egy nap alatt 17 százalékkal zuhantaz iráni valuta árfolyama. A Coca Cola bezzeg stabil, még mindig a világ legértékesebb márkája, a ranglista második helyén a tavaly még nyolcadik Apple végzett.