Az Európai Bizottsághoz fordulnak a játékgépesek
Külön is panasszal él az Európai Bizottságnál az Osztrák, a Német, a Holland, a Szlovén és a Magyar Szerencsejáték Szövetség, és az Euromat a szerencsejáték törvény jogellenessége miatt. Az Euromat (18 európai ország érdekvédelmi szervezetét tömörítő Európai Pénznyerő Automatákat Üzemeltetők Szövetsége), és a tagszövetségek magyarországi befektetésekkel rendelkező tagjaik érdekében tesznek panaszt az EB-nél, bejelentésüket pedig már megtették.
Szerintük a törvénymódosítás kifejezetten agresszív és versenyellenes intézkedés a privát szektorral szemben, amely a magyar gazdaságon kívül számos társ tagországban működő vállalkozás magyarországi leányvállalatainak érdekeit is súlyosan sérti. A befektetők és a tagszervezetek szerint ellentétes a jogbiztonság elvével a nyerőgépek teljes betiltása, hiszen a parlament még a nyáron több intézkedéssel is beruházásra ösztönözte a külföldi és a magyar cégeket, akik a szerver alapú átállásra készültek. A tiltás következtében a cégek csődbe mennek, állniuk kell a hosszú távú szerződéseik felmondásából származó kártérítéseket, valamennyi alkalmazott jogos követeléseivel kapcsolatos terheket és a felszámolási eljárások összes költségét.
“Olyan nyilvánvaló verseny-ellenes precedens történt egy tagállamban, amelyet bizonyára a magyar bíróságok, de különösen EU-s szervezetek előtt is meg kell támadni, úgymint az Igazságügyi- és Emberi Jogi Bíróságokon, amelyhez magyar tagszervezetünk az MSzSz az Euromat teljes támogatására számíthat”– nyilatkozta Annette Kok, az Euromat Elnöke.
„A Magyar Kormány nem csak teljesen figyelmen kívül hagyott alkotmányos és EU-s törvényeket, hanem az Európai Emberi Jogok Konvenciójának ide vonatkozó előírásait is, de nyilván nem érti cselekedetének tágabb értelemben értendő következményeit a magyar – valamint az európai - társadalomra és a gazdaságára sem” – mondta Anett Kok.
Az Euromat, az Osztrák, a Német, a Holland és a Szlovén Szerencsejáték Szövetség úgy gondolja, hogy a szerencsejáték iparágban történtek példátlanok egy európai jogállami rendszerben, hiszen olyan folyamatok kezdődtek el, amelyek egyaránt elrettentőek lehetnek a magyar és az Európai Uniós tagállamok vállalkozói számára. Vélelmezik, hogy a döntéssel a Magyar Kormány súlyosan sérthette a jogbiztonság jogelvét is, ami egy Európai Uniós tagállamban szerintük megengedhetetlen. Úgy vélik, a törvény hatályba lépésével felmerül a tulajdonjog korlátozása Magyarországon és sérülhet a magántulajdonhoz való jog, ami egy Európai Uniós tagállamban a tagszervezetek és az általuk képviselt vállalkozások képviselői szerint elfogadhatatlan.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
