Matolcsy újabb megszorításokat jelent be

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter újabb megszorításokat jelenthet be, miután az Európai Unió kevésnek, felülbecsült hatásúnak tartja az október 5-én bejelentett csomagot. A reggeli kormányülés után a miniszter és Giró-Szász András kormányszóvivő tíz órakor tart sajtótájékoztatót.

Számításaink szerint a megszorításokat legalább százmilliárddal számolhatták el, de akár ennek duplája sem lenne túlzás. A csaknem 400 milliárdosnak mondott 2013-as csomag egyenlegjavító hatása ugyanis valójában jóval kisebb, több tétel pedig eleve jelentősen túlbecsült. A pedagógus életpályamodell elhalasztásának tényleges hatása például 30-40 bizonytalannak tűnt, hogyan folyik be az Államkincstártól nettó értelemben több tranzakciós adó, és a pénztárgépek chipesítésének 95 milliárdos költségvetési hatása, a közszféra létszámleépítésének 30 milliárdos költségvetési hatása is kétségesnek tűnt, míg a a munkavállalói járulékplafon eltörlésétől várt összeg (51 milliárd) erősen túlbecsültnek látszott, elemzők szerint ennek ténylegesen a fele várható. A csomag ráadásul azóta már kisebb lett előbb 18 milliárddal, majd újra puhult az egészségügyben és az oktatásban. Az Origo információi szerint ennél is nagyobb, 150-200 milliárdos kiigazítást vár el Brüsszel.

Mint ismert, a kormány a megszorító csomag bejelentésével együtt felemelte a 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt 2,7 százalékra. Az elemzők többsége úgy számolt, a megemelt hiánycél sem tartható, a bejelentett intézkedésekkel együtt nagyjából 3,1 százalékos lehet a hiány, de ez is inkább optimista becslés. Ha azonban nem tudjuk tartani a 3 százalék alatti hiánycélt, nem kerülünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól, és uniós forrásokat is bukhatunk. Bár az Európai Bizottság csak november 7-én mond a csomagról nyilvános véleményt, szakértők szerint biztosra vehető, hogy kevésnek találják majd a kiigazítást. Ha az EU-val nem tudunk megállapodni, akkor leáll a hiteltárgyalás, aminek súlyos hatásai lehetnek.

Mi ez a csend, valami baj van? - kérdezte egy frissen érkező fotóriporter a kollégáit. "Nincs, csak már unjuk, hogy kéthetenként ide kell jönni valami megszorítás miatt" - hangzott a válasz.

A kormány a szokásos szerdai ülésén megtárgyalta a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos helyzetet, mondta Giró-Szász András. A kormány szerint elég, amit két hete mondtak, de "a kormány tudomásul veszi az EU álláspontját", bár nem ért egyet azzal. Ezért újabb kiigazítások lesznek.

A kormánynak fontos, hogy a kohéziós támogatások minden fillérjét megszerezze, ezért döntött az újabb kiigazításról, mondta Giró-Szász.

Az október 5-i 133 milliárdos idei és 397 milliárdos jövő évi csomag elég lenne a 3 százalékos deficit eléréséhez. Az Európai Bizottság október 15-én jelezte: ez nem elég, ezzel 3,7-3,9 százalék lenne a hiány, mondta Matolcsy.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter érkezik a kormányszóvivői sajtótájékoztatóra

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Bulgáriában a pénztárgépek chipesítése 1 milliárd euró pluszt hozott, mi 95 milliárd forintot várunk - ezt a magyar várakozást az Európai Unió nem ismerte el. "Ez abszurdum" Matolcsy szerint.

Az Európai Bizottság a 397 milliárdos csomag kétharmadát veszi figyelembe, mondta Matolcsy. Ez azt jelenti, hogy éppúgy nagyjából 100 milliárdos eltérést talált a valóságtól, mint az Index korábbi számítása.

Mármint az Európai Bizottság értékelése tartalmaz. Mondhattuk volna, hogy nem törődünk vele, menjen csak a túlzottdeficit-eljárás, de akkor elbuktuk volna a pénzt. Matolcsy szerint ezt nem akartuk, ezért újabb hét intézkedés lesz.

Úgy tűnik, 11 országnak megengedik, hogy 3% felett legyen a deficit, nekünk viszont nem. Ez kettős mérce - mondta Matolcsy, de nem sorolja fel az országokat, mert "azok a barátaink, egy hajóban evezünk".

Az újabb megszorítások hét lépésben 367 milliárd forintról szólnak, annak ellenére, hogy Magyarország szerint az EU hibásan számol.

Az első döntés az, hogy a bankadó 2013-ban nem feleződik meg. A kormány és a bankszövetség közötti megállapodás nem tudjuk tartani az EU szakmailag elhibázott elemzése miatt. Ez 72 milliárd forint.

A tranzakciós adó mértéke 1 ezrelékről 2 ezrelékre nő, ez 90 milliárdos tétel. Hogy az adóemelést áthárítják-e a bankok, ugyanaz a válasz, mint korábban: eltérőek lesznek a banki gyakorlatok.

A harmadik lépés, hogy a kincstári tranzakciós adót is megduplázzák, ez 40 milliárdot jelent.

Az iparűzési adó alapjából az eladott áruk beszerzési értékét csak a bevétel 80 százalékából vonhatják le. A bolti különadó megszűnik, a nagykereskedelmi cégeket ezzel terhelik, a krízisadó helyett változik az ipa számítási módja. Ez 35 milliárdot hozhat. Kisebb mértékben az energetikai cégeket is érinti.

Az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra nő a cafeteriánál. Ez érzékeny terület, csökken az ilyen juttatások előnye a bérhez képest, de nem tűnik el. 100 forintból ha bért fizetnek, 48 forint az adó, a cafeteriáé 34 forint lesz így.

A hetedik lépés: 60 milliárd forint többletet várnak attól, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlaellenőrzés lesz a NAV-nál. Ez az adóbeszedés hatékonyságát nagy mértékben javítja majd.

Nyugdíjakhoz, a közszféra béreihez nem nyúlnak. De ezek a lépések is fájdalmasak, 100 000 forint átutalása esetén 200 forintot kell befizetni. De ezt meg kell tenni, hogy végleg kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárásból.

Remélik, hogy a holnap Brüsszelbe elküldött tervek alapján az EU belátja, hogy 2013-ban tartani tudjuk a hiánycélt. És ha kiderül, hogy nekünk volt igazunk, jövő júliusban kikerülünk a túlzottdeficit-eljárásból.

Matolcsy György egy félmondatban utalt arra: a GDP-növekedési prognózist 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentik.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Nem világos, hogy ha az unió számítása alaptalan, miért duplázzuk meg a csomagot. Matolcsy szerint azért, mert bár közgazdasági abszurd és politikai kettős mérce, amit Brüsszel csinál, ha nem lépünk, akkor elbukjuk a pénzt, és akkor hiába derül ki később, hogy nekünk volt igazunk.

Egyértelmű, hogy a lépések többsége a cégeket, vállalkozásokat érintik, külföldi tulajdonú bankokat, "de persze magyar tulajdonúakat is". Szerinte nem fognak áthárítani, mert nagyon nagy verseny lesz. Egy nagyon nagy magyar tulajdonú bank vezetője ("nem mondhatom meg, kire gondolok") azt mondta, hogy óriási verseny lesz, 2 ezreléknél még nagyobb, mint 1 ezreléknél lett volna.

Ha nekünk lesz igazunk, jobb lesz a helyzet - a növekedés vagy a költségvetési egyenleg -, akkor "megteszünk minden olyan lépést, ami gyorsítja a magyar gazdaság növekedését":

Ha ez a hólabda... nyár lesz, nem jó a példám. Ha ez a kérdés rendeződik, a kormány növekedést serkentő lépéseket tehet vagy 2,2 százalék lehet a hiány" - válaszolta egy kérdésre.

A csekkadó kapcsán kialakult versenyhelyzet kapcsán Giró-Szász András azt mondta: a közműadót nem lehet áthárítani, mert befagyasztották a rezsiköltségeket. A MÁK csekkadója nem vonatkozik bérekre, szociális juttatásokra.

A kormány 130-140 milliárdot várt csekkadóból, most ehhez még 90 milliárd jön a bankoktól. A kincstártól 40 milliárddal szemben 80 milliárdot várnak, ezek így együtt 310 milliárd forint költségvetési bevételt jelenthetnek.

120 milliárd volt a terv, lement volna 60 milliárdra, átalakult a szabályozás, így kétszer 72 milliárdból kijön 144 milliárd forint, számolt Matolcsy György. Ez azt jelenti, hogy csekkadóval együtt nagyjából 450 milliárddal terhelik a pénzügyi szektort.

Mondja el többször is Matolcsy, hátha megértjük. De aztán hozzáteszi, egy kérdésre válaszolva, hogy "ez persze kommunikációs kérdés".