Zsófia, Szonja
9 °C
21 °C

Az EU rábólinthat a magyar kartelltörvényre

2012.11.01. 12:12
Átcsúszhat az unión a GVH jogköreit megnyirbáló magyar törvény. Egy fideszes képviselő a piaci árak szabályozására és a termelők támogatására nyújtott be olyan javaslatot, ami legalizálná a dinnyekartellhez hasonló eseteket. Szakértők szerint az EU elfogadhatja, de akkor működni nem fog. Az Európai Bizottság már figyel.

Megszüntetné a versenypiaci körülményeket a mezőgazdasági termékeknél egy fideszes módosítójavaslat. Egy korábbi, agrárkérdéseket is rendező törvényjavaslathoz nyújtott be Pócs János képviselő módosítót, amit a mezőgazdasági bizottság már meg is vitatott és támogatott, majd a kormány is támogatandónak minősítette.

A módosítás lényegében a versenytörvény egyik legfontosabb pontját, a kartelltilalmat írná felül, intézményesítve a nyári dinnyekartellhez hasonló megállapodásokat. A javaslat egyik pontja szerint a mezőgazdasági termékek vonatkozásában a Gazdasági Versenyhivatal kartellügyben csak akkor szabhatna ki bírságot, ha az árak vagy piaci tevékenység összehangolását észlelve megindított eljárásában előbb figyelmeztette a résztvevőket, akik ennek ellenére sem hagynak fel a kartellezéssel.

Ha nem hagyják abba

Az általános szabályok szerint a kartellért büntetés jár, ha résztvevők nem hagyják abba, akkor többszöri vagy nagyobb összegű, de szó sincs arról, hogy egy megindult eljárást lezárnak, ha az első  hatósági figyelmeztetésre feladják a törvénytelen piaci megállapodást.

Egyes esetekben azonban a GVH el sem indíthatná az eljárást. A javaslat szerint ugyanis miniszteri döntés esetén a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban lehet a versenytörvény kartelltilalmi passzusaival ellentétes megállapodást is kötni, ha egyszer a miniszter úgy ítéli meg, hogy „a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva".

Az Index által korábban megkérdezett versenyjogi szakértők szerint a javaslat borítékolhatóan uniós jogot sért. Ráadásul nemcsak brüsszeli vizsgálattól kell tartani, hanem akár attól is, hogy a versenykorlátozás miatt uniós piaci szereplők közvetlenül az uniós bírósághoz fordulnak.

Lehet, hogy átengedik

Nem biztos azonban, hogy a javaslat uniós jogba ütközik, mondta el Kende Tamás nemzetközi jogász. A javaslat csak akkor mehet azonban át az Unión, ha a piackorlátozás nem érinti a belső piacot, csupán a magyart. Nagyon kevés olyan terület van viszont, ami ennek megfelel.

Nem könnyű átvinni

Máshol egyébként voltak már példák hasonló versenykorlátozó intézkedésekre. Nagy-Britanniában több évtizede azt dobta vissza az unió, hogy a boltok ne nyithassanak ki vasárnap. „Arról volt szó, hogy például a Tesco ne nyithasson ki vasárnap, de mivel akkor nem lehetett volna mondjuk L'Oreal arckrémet venni, a Bizottság úgy látta, hogy ez is kihat az uniós kereskedelemre" – mondta el Kende.

Ráadásul bizonyítani kell, hogy a magyar gazdaság bizonyos része semmilyen kihatással nincs a közös piacra, ami nagyon nehéz. Kende szerint példaként érdemes felhozni a magyar-mongol autókereskedelmet. Ha létezne ilyen kereskedelem, akkor is befolyásolná az Unió piacát, ha csupán Magyarország és egy EU-n kívüli ország között zajlik, hiszen lehet, hogy mondjuk német autó helyett valaki mongolt venne, ami bevételkiesést jelentene a németeknek.

A jogász szerint tehát ahhoz, hogy az EU átengedje a javaslatot, annak olyan jelentéktelen területet kell lefednie, hogy gyakorlatilag az egész szabályozásnak semmi értelme nem lenne. Ha valóban hatást akarnak elérni vele, akkor viszont az EU nem fogja átengedni.

Figyelnek, kivárnak

A Bizottság versenyjogi hivatala kérdéseinkre közölte, hogy figyelik az ügyet, de egyelőre nem tudnak mit mondani. Kende szerint ha mégis ütközik a dolog a közösségi joggal, Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indulhat.

Nehéz viszont elképzelni, hogyan működne a tervezetben elképzelt kartell a magyar piacon. Mondjuk a dinnyével kereskedő szuper-és hipermarketek megegyeznének, hogy a dinnyét ezentúl 100 forintért vásárolják fel. Ha egyébként a dinnye például Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában is 40 forintba kerül, akkor az összes ottani dinnyetermelő is a magyar hipermarketeknek akarja majd eladni a dinnyéjét.

Mivel ennyi dinnye valószínűleg nem fogyna el a magyar hipermarketekben, nem tudni, hogyan biztosítaná a kartell, hogy a magyar termelők dinnyéjét vegyék meg, és ne mondjuk a bolgárokét. Kende szerint egy olyan törvény, ami ezt is biztosítaná, biztosan fennakadna a brüsszeli rostán. Ha viszont ezt nem tudja biztosítani, akkor azon felül, hogy a fogyasztóknak drága lesz a dinnye, nem világos, hogy mennyiben lesz a magyar termelőkre pozitív hatással ez a jogi megoldás.

Budai és a kartell

„A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?” – adta elő korábban Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára egy megyei fórumon. És igaza lett.

Szeptember elején a magyar versenyhatóság közölte, hogy nem vizsgálódik a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen a dinnyekartell ügyében, az indoklás szerint azért, mert a versenytörvény hatálya ebben az ügyben nem terjed ki az állami szereplőre.

Tényleg kartelleztek

Ez nem jelenti azt, hogy a GVH úgy látta, nem volt versenykorlátozás. Mindössze arról van szó, hogy úgy ítélték, az adott ügyben nem jogosultak a minisztériummal szemben is vizsgálatot kezdeményezni.

Az Index úgy tudja, a dinnyeügy a magyar hatóságnál azután vált igazán kényes kérdéssé, hogy kiderült: a botrány az uniós versenyjogi felügyeletet végző Európai Bizottság figyelmét sem kerülte el. Emiatt fennállt a lehetősége annak, hogy amennyiben a GVH nem indít vizsgálatot, az ügy EU-s szintre kerül.

Kiszorítani a külföldit

Brüsszel akkor jogosult a vállalkozások közti versenykorlátozó megállapodások vizsgálatára, amennyiben azok alkalmasak arra, hogy a tagállamok közti kereskedelmet befolyásolják. Márpedig a magyar eset erről, az import dinnye kiszorításáról is szólt.

Korábban megírtuk, egy hatalmas import dinnyeszállítmányt akart kiszorítani a piacról a kormány által életre hívott dinnyekartell, amelynek értelmében egyik nagy bolthálózat sem adja 99 forintnál olcsóbban a dinnye kilóját. A fogyasztókat százmilliókkal károsították meg, a Vidékfejlesztési Minisztérium viszont sikerként könyveli el, hogy így a termelőknek megérte a dinnyével foglalkozni.

A GVH korábbi elvi döntései közt világosan leszögezi, hogy minimumárat meghatározó megállapodásra nem lehet mentség az árháború elkerülése. Az „árháború” a stabil piaci körülmények mellett fennálló árversenyhez képest időszakos jelenség, amely akár költség alatti árakat is eredményezhet. Amennyiben pedig az ilyen árat nem gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás alkalmazza, úgy az az éles verseny pozitív jelének tekinthető.