Több mint két hónappal a tervezett március 31-i határidő után, június 11-én, vasárnap forgalomba helyezhetik az M6-os autópálya első, Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszát - tudta meg az Index. A sztrádát még a választási kampány idején kellett volna átadni, de a kivitelezők csúszása miatt előbb május 31-re, majd újabb tíz napra elhalasztották a sztrádaavatót.
Majd, ha kész lesz
A gazdasági és közlekedési tárcánál a június 11-i átadásról szóló információt nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Ábrahám Gergely, Kóka János ügyvezető miniszter szóvivője kérdésünkre annyit mondott: az autópályát a minisztérium akkor fogja átvenni, ha az 58 kilométeres útszakasz az összes műszaki, biztonsági és közlekedési előírásnak teljes mértékben megfelel. Ez azt jelenti, hogy akár a most vasárnapi sztrádaavató is csúszhat.
Az érvelés megegyezik azzal, amit Kóka János korábban többször hangoztatott. A miniszter március 18-án azt mondta: a szakasz "nem úgy néz ki, mint amit a közeljövőben át lehetne adni". Hozzátette: "Akkor fogjuk átvenni, amikor készen lesz, azelőtt egy perccel sem." Igaz, a nem teljes készültségi állapot nem minden út esetében zavarta a minisztert. Április 20-án ugyanis úgy adta át az M35-ös debreceni elkerülőjét, hogy középső sávjait még nem lehetett használni, mert hiányzott a kopóréteg.
Az M6-os esetében jobban zavarta Kókát, hogy a kivitelezők több építési munkálattal jelentősen elcsúsztak, több helyen hiányzott az út kopórétege, és a csomópontok egy része sem készült el. A csúszásról már februárban lehetett tudni, ám akkor Derzsi András, az M6-ost építő M6 Duna Autópálya Koncessziós Rt. igazgatója még azt mondta: a sztrádát március 31-ig átadják, legfeljebb a csomópontokon a forgalomba helyezést követően is dolgoznak majd (a 11-ből csak 3 készült volna el akkorra).
Az átadás után is
A haladék elég volt ahhoz, hogy ezekkel a munkálatokkal végezzenek, a több mint két hónapos csúszás ellenére azonban ezután is fognak dolgozni a sztrádán. Ekkor már csak a forgalmat nem zavaró - például kertészeti - munkálatokat végeznek.
A csúszás ellenére a kivitelezőnek kötbért nem kell fizetnie. A beruházás PPP-konstrukcióban valósul meg, így a késlekedés azt jelenti: az állam később veszi használatba az autópályát, így később is kezdi fizetni a rendelkezésre állási díjat. Az 58 kilométeres szakasz az eredeti tervek szerint nagyjából 125 milliárd forintért épült, azonban információink szerint ez az összeg végül néhány milliárd forinttal nagyobb lett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
