Hivatalos a Gyurcsány-csomag első buktája

2006.11.13. 12:25
A cégek házipénztárában tárolt készpénzállomány nem tekinthető olyan jövedelemnek vagy vagyonnak, amely önállóan is a közteherviselés, azaz adó alapjául szolgálhatna - mondta ki az Alkotmánybíróság. A testület a második, a Gyurcsány-csomaghoz kapcsolódó indítványról döntött, az állás 1-1.

A jövő évi költségvetésben a Pénzügyminisztérium nem számolt a házipénztáradóból befolyó bevételekkel, így az Alkotmánybíróság döntése nem érinti a 2007-es hiánycél alakulását - derül a ki a Pénzügyminisztérium közleményéből, amelyet az Ab döntésének nyilvánosságra hozatala után adtak ki. A PM szerint a házipénztáradó elsősorban nem bevételi szempontokat kívánt érvényesíteni. "A modern üzleti élethez nehezen társítható készpénzforgalom visszaszorítását célozta, és egyben kísérletet tett a gazdálkodó szféra hosszú évek óta berögzült viszonyainak kifehérítésére." Éppen ezért emlékeztetnek: az Ab döntése ugyanakkor nem érinti a házipénztárakban felgyülemlett készpénzállomány kedvezményes csökkentésének lehetőségét.

Az adónemből 2008-ra ötmilliárd forintos bevételt kalkuláltak, s a tárca később dönt arról, milyen intézkedésekkel lehet ezt pótolni.

Nem lehet adóalap

Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni - ezt mondja ki az alkotmány 70/I paragrafusa, és ebbe az előírásba ütközőnek találta az Ab a házipénztáradót. A testület először semmisített meg jogszabályt e szabály alapján, amellyel kapcsolatban kiemelte: érvényesülését, tehát azt, hogy az adó hatálya alá vont összeg ténylegesen jövedelemnek vagy vagyonnak minősül-e, minden adójogszabály kapcsán biztosítani kell. Márpedig ezúttal az Ab azt állapította meg, hogy a házipénztárban tartott készpénz "nem felhalmozási, hanem a gazdasági tevékenység során és ahhoz kapcsolódóan felmerülő készpénzben teljesítendő bevételek, illetve kiadások teljesíthetőségét (a zavartalan készpénzforgalmat) biztosító forgóeszköz".

Az Ab is kitért arra, hogy "a törvényben, illetve annak indokolásában foglalt jogalkotói célok természetszerűleg lehetnek legitim célok, és alkotmányosan az sem kifogásolható, ha a törvényalkotó - adópolitikai megfontolásokat követve - az adó eszközével kívánja befolyásolni az adózók magatartását". Ugyanakkor a legitim törvényalkotói célok eléréséhez "kvázi szankciós" eszközként felhasznált és ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet, illetve vagyont adóztató adó alkotmányellenes.

1-1 az állás

A házipénztáradóról szóló törvény a második, a Gyurcsány-csomaghoz kapcsolódó határozat alapjául szolgált. Az első ügyben az indítványozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását kifogásolta. A beadvány alkotmányellenesnek vélte, hogy az új szabályozás szerint ha valakinek a nyugdíja mellett más jövedelme is van, ezt az adóalap megállapításánál a nyugdíjjal összeszámítják, és a kettő összege lesz az adóalap. Az Ab elutasította az indítványt, utalva rá, hogy "ítélt ügyről" van szó. Az Ab több korábbi határozatában is kimondta, nincs alkotmányos akadálya az ilyen típusú szabályozásnak.